Apai ágon egy budapesti, anyai ágon pedig egy Somogy vármegyei köztisztviselő családból származik, de édesapja révén, aki agrármérnökként dolgozott, volt alkalma megismerni a paraszti világot. Élete nagy részét Baranya vármegyében töltötte, jelenleg is onnan jár dolgozni. Inkább falusi, mintsem városi embernek tartja magát. Gyerekkorában dolgozott állatokkal, juhászbojtár is volt, de édesanyja révén bepillantást nyert az egészségügybe. A végzettségét tekintve szociológus, de volt betegszállító és műtősegéd is, majd kommunikációs tréninget tartott nővéreknek, orvosoknak. Az embereken való segítség utáni vágy mindig is az élete része volt, de volt, hogy más módon próbálta ezt meg, hiszen Pécsett volt a kormánypárt színeiben önkormányzati képviselő is. A médiában viszont sosem akart dolgozni, de még 2006 környékén volt egy sikeres blogja az Indexen, később pedig a PestiSrácok.hu publicistája és vezető szerkesztője lett. A társadalom mentális állapotával kapcsolatban elmondta, hogy a helyzet azért romlott, mert a személyesség megszűnt, nem érintkezünk úgy egymással, mint régen, ez pedig önmagában rengeteg pszichés problémát okoz. Ismerjék meg közelebbről munkatársunkat, Bálint Botondot!
Fotó: videókivágás
Facebook hozzászólás
na4
2023-04-29 at 12:21
A video-t Króó Zitáért érdemes megnyitni.
Alfonzó
2023-04-29 at 10:05
Joggal lehet szidni a nyugat-európai társadalmakat.
De…
amíg pl egy nyugat-európai boltban mosolyogva fogadnak, addig pl Budapesten az életúnt boltos kiscsaj (hátat fordítva a keďves vevőnek) a barátnőjével pletyózik.
Dusa Lajos
2023-04-29 at 09:46
Tényleg elképesztő az emberi kapcsolatok leépülése. Nálunk, a mi családunkban volt egy olyan rész, ahol jól ment a komcsikkal való együtt működés. Anyagilag jól ment ez, de mit tettek a gyermekeikkel? Nem mást, mint a túlkényeztetést, adtak nekik lakást, autót, mifenét.
A másik rész kínnal-keservvel tudott életben maradni, s az iskolázáson kívül semmi pályakezdésre nem számíthatott a gyerek. A gyerek tehát ezerrel dolgozott, hogy megteremthesse az alapokat a túléléshez.
Ma már az a helyzet, hogy az egykor nagyon jól indulók jönnek hozzánk, a keservesen boldogulókhoz segítségért. Megadjuk, de sorozatosan visszaélnek vele, s mi nem akarjuk az egykor tehetős apukák és anyukák szerepét eljátszani.
A család viszont él, mindenki másként – ahogy az élet diktálja, formálja. Az egykori közvetlen családtagok sok ágra mentek, önállósodtak.
Azért nagyon sajnálom, hogy a rokonok már alig tudnak egymásról. Egyáltalán lehetett volna másként is?
Alfonzó
2023-04-29 at 08:33
Érdekes.
Szerintem a nyugat-európai társadalmak a hétköznapi érintkezésekben (minden neomarxista agybajuk dacára) mèg mindig jobban működnek, mint pl a miénk.
lhotx
2023-04-29 at 07:09
Egy csomó fejtörést helyettem végez el. Cuppantom.
János
2023-04-28 at 21:49
B. Botond világosan látja a mai, főleg nyugati ember helyzetét.
Bírom a palit. Jó eszű, egyenes, a természettől tanult ember.???
csakafidesz
2023-04-28 at 21:36
Engem Kroó Zita jobban érdekel, mint Bálint Botond. Még virágot is vennék neki, de Bálint Botondnak nem vennék..
🙂
bl
2023-04-28 at 21:20
Egy olyan világban élünk, ahol nincsenek igazán emberi kapcsolatok és ez okozza az egész nyugati civilizáció halálát.
Tűpontos!!!
Theo
2023-04-28 at 20:28
Kedvelem BB-t!
Orientál
2023-04-28 at 19:41
Sajnos a balliberális zöld politika a teljes elszigetelődésre elmagányosodásra hajt.
Tudományos libsizmus
2023-04-28 at 19:26
Minél “fejlettebb” és sokrétűbb kommunikációs eszközök állnak az emberiség rendelkezésére, annál kevésbé tud az emberek nem elhanyagolható hányada kommunikálni.