Egyházi ünnep eltörlését tervezik a dánok

A nagy imanapot (Store Bededag) a dánok a húsvét utáni negyedik pénteken tartják. Hivatalos ünnepként a XVII. század óta létezik, és azért vezették be, hogy az emberek egy napot teljesen az imádkozásnak, bűnbánatnak, böjtnek szentelhessenek. A nagy imanaphoz kevés népszokás kötődik. Régebben a koppenhágaiak, főleg a diákok, az ünnep előtti este bejárták a város védműveit, így emlékezve a dán főváros 1659-es ostromának áldozataira, amikor X. Gusztáv svéd uralkodó a békekötés után újra megtámadta a várost. Szintén a nagy imanaphoz kapcsolódik, hogy az ünnep előtti este egy hagyományos dán kenyér, a varme hveder kerül minden asztalra. Maga az imanap egyben az egyik fő konfirmációs alkalom is – írja a Református.hu.

A portál beszámolója szerint a dán kormány most az állítja, hogy az ünnepnap eltörlésével nagyjából hárommilliárd dán koronával, vagyis mintegy négyszázmillió euróval nőne az állam bevétele. Mette Frederiksen miniszterelnök szerint ebből az összegből lehetne költeni az egészségügyre vagy akár zöld fejlesztésekre, de leginkább a hadseregre. A kormány szerint az ukrajnai háború rávilágított, hogy mennyire fontos a katonai védekezőképesség fejlesztése. Úgy számolnak, hogy az ünnepnap eltörléséből származó bevételekkel teljesíthetik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) által a tagok számára előírt katonai kiadásokat. A NATO védelmi miniszterei még 2006-ban állapodtak meg arról, hogy minden tagország a GDP-jének legalább a két százalékát költi védelmi célokra, de sokáig ennek betartását senki sem ellenőrizte. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya az utóbbi években egyre határozottabban követelte szövetségeseitől, hogy teljesítsék a szerződésben vállaltakat, de az Ukrajna elleni orosz invázió felgyorsította ezt a folyamatot.

Miközben egyre több helyen vetik fel, hogy a rövidebb munkahét talán hatékonyabb munkaórákat eredményezne, és Dániában is több helyen kísérleteznek a négynapos munkahéttel, a kormány egy egyházi ünnep eltörlésével kíván több bevételhez jutni. A kormányzó pártok, a Szociáldemokrata Párt, a jobbközép liberális Mérsékeltek és az agrárius, liberális-konzervatív Vestre már be is nyújtotta a törvényjavaslatot, amely ellen nemcsak az egyház, hanem az ellenzéki pártok és a szakszervezetek is tiltakoznak. Utóbbiak szerint a költségvetés plusz munkanapokkal való befoltozása veszélyezteti a dán jóléti modellt. Az ellenzéki pártok közül a Konzervatívok azt hangsúlyozzák, hogy fontos megvédeni a dán kultúrát, értékeket és történelmet, mert ezeken az alapokon áll a dán társadalom. De még a kormánypártok soraiban is akadnak olyanok, akiknek nem tetszik az ünnep eltörlésére tett miniszterelnöki javaslat.

A dán evangélikus egyház, a Folkenkirken (Dán Népegyház) azzal érvel, hogy az ukrán háború idején talán még nagyobb szükség van az imanapra, mint korábban, és a több évszázados ünnep mindig is munkaszüneti nap volt, ahogy a többi nagy egyházi ünnep is az. Az egyház püspökei január 6-án sajtóközleményben kérték a politikusokat, hogy az egyházi ünnepekről ne tartsanak parlamenti szavazásokat. Az egyházvezetők szerint a parlamentnek joga van eldönteni, melyik nap legyen munkaszüneti nap, de teljesen természetesnek tartják, hogy az egyik legrégebbi dán egyházi ünnep alatt a legtöbb embernek ne kelljen dolgoznia. Véleményük szerint az ilyen ünnepek egyaránt fontosak a hívők számára és a társadalom kohéziójának fenntartása érdekében. Különösen problémásnak tartják, hogy az ünnepet elsősorban a katonai kiadások növelésének céljából akarják eltörölni.

A hivatalos statisztikák szerint 2020-ban a lakosság 74,4 százaléka volt a Dán Népegyház regisztrált tagja. Ez persze azért is csalóka, mert minden megkeresztelt dán tagja lesz az egyháznak, és külön kérni kell a kilépést és az egyházi adó alóli mentességet. Él még az országban körülbelül negyvenezer katolikus, ötezer baptista és hasonló számú mormon, pár száz református, ortodox, anglikán és más keresztyén felekezethez tartozó. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy hasonlóan más skandináv országokhoz, ez főleg passzív tagságot jelent: csak a lakosság körülbelül öt százaléka jár hetente templomba.

A dán parlament hivatalosan először február 2-án tárgyalta a törvényjavaslatot. A hat órán át tartó vita alatt az ellenzéki pártok nem tudták meggyőzni a kormányt sem a javaslat visszavonásáról, sem arról, hogy halasszák el a döntést a következő választás utánra, hogy az emberek elmondhassák róla a véleményüket. Több ellenzéki párt is szeretne népszavazást tartani a kérdésről. Egyelőre még az is kérdéses, hogy meglesz-e a szükséges hatvan képviselői szavazat a referendum elindításához, miután a mostanáig az ellenzék többi részével tartó radikálisok bejelentették, hogy külön egyeztetnek majd a kormánnyal a témában.

Nem csak a politikában van ellenállás. Az Epinion közvélemény-kutató felmérése alapján a dánok 17 százaléka támogatja az ünnep eltörlését, míg 75 százalékuk egyértelműen ellenzi azt. A szakszervezetek online petíciót indítottak, eddig csaknem félmillió aláírást sikerült összegyűjteni. A parlament hivatalos oldalán pedig a „Tartsuk meg a nagy imanapot, és kapjanak tíz százalékkal kevesebb bért a politikusok” civil kezdeményezés elérte az ötvenezer aláírást, ami azt jelenti, hogy a ház kénytelen napirendre tűzni a civilek javaslatát. A kormány azonban továbbra is szilárdan ragaszkodik a nagy imanap eltörléséhez, és Mette Frederiksen többször kijelentette, hogy nem érdekli őt az ellenzéki pártok tiltakozása. Miniszterei rendre igyekeznek enyhíteni a kijelentések élét és konzultálni a szereplőkkel, de ezek csupán látszattalálkozóknak tűnnek. Legutóbb az egyházügyi miniszter, Louise Schack Elholm már azzal vádolta az evangélikus püspököket, hogy átléptek egy határt, és bele akarnak avatkozni a politikába.

Forrás: Református.hu; Fotó: MTI/AP/Lehtikuva/Heikki Saukkomaa