Népirtásnak minősítette az Európai Parlament az Iszlám Állam rémtetteit, amelyeket a terrorszervezet a keresztény és más etnikai-vallási kisebbségekkel szemben hajtott végre a Közel-Keleten. A határozat cselkevésre szólítja fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát is, amely eddig valódi mélységében és nemzetközi jogi szinten sem foglalkozott a kérdéssel. Elgondolkodtató, hogy a dokumentum általánosságban elítéli az Iszlám Államot támogató, azzal kereskedő országokat, a diplomáciai érdekek miatt azonban mégsem hozzák nyilvánosságra a nevüket. Újabb bürokratikus határozat született, vagy beindul egy rendszer, amely érvényt szerez a követeléseknek? Hölvényi Györgyöt az Európai Unió kereszténydemokrata képviselőjét kérdeztük.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestiSrácok.hu
A nagy többséggel elfogadott határozat egyértelműen kimondja, az ősi etnikai és vallási kisebbségek elidegeníthetetlen joga, hogy szülőföldjükön éljenek és boldoguljanak. A határozat új lendületet adhat az Iszlám Állam elleni nemzetközi küzdelemnek. A szöveg konkrét cselekvésre szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy jogi, politikai és humanitárius tekintetben is az életveszélyben lévők védelmére keljen.
A határozatot megelőző plenáris vitában Hölvényi György arról beszélt, miközben Európa ideológiai vitákat folytat a bevándorlásról és annak okairól, az Iszlám Állam tömeges gyilkosságokat hajt végre a kereszténység és minden vallási kisebbség ellen. Hozzátette, a dzsihádista terrorszervezet egyértelmű célja, hogy elüldözze és megsemmisítse Szíria és Irak őshonos vallási közösségeit. Hangsúlyozta továbbá, hogy Európának a szülőföldjükön, vagy annak közelében kell megsegíteni az üldözötteket, mivel az elvándorlás az őshonos közösségek teljes megszűnésével járhat. „A teljes szétszéledés által vesztik el értelmiségüket, gazdasági elitjüket, fiataljaikat. Azaz mindazt, ami a jövőt a saját hazájukban biztosítaná számukra” – érvelt.
Az ENSZ-t eddig nem érdekelte
Az elfogadott dokumentum utal arra, hogy a több éve sorozatosan dokumentált háborús cselekedetek dacára, a vallási és etnikai kisebbségek tudatos üldözése, lemészárlása vagy rabszolga-sorba taszítása ellenére az ENSZ e rémtetteket nem tekintette emberiesség-ellenes bűntettnek, népirtásnak, illetve nem teremtette meg annak nemzetközi jogi kereteit, hogy akár bírósági vagy a konkrét cselekvések szintjén, érdemi felhatalmazással lehessen orvosolni ezt a problémát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa korábban elismerte, hogy az Iszlám Állam erőszakos és szélsőséges ideológiája, terrorcselekményei, a civilek elleni folyamatos etnikai és vallási alapú támadásai példa nélkül álló, és veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Ugyanakkor a népirtás kategóriájáról csak feltételes módban tett említést. A határozat ezért felidézi azokat közelmúltbeli dokumentált eseményeket, amelyek bizonyítják, az Iszlám Állam rémtettei kimerítik a nemzetközi jog alapján az emberiesség ellenes bűncselekmények illetve népirtás kategóriáját. Kijelenti, hogy az Iszlám Állam célpontjai a vallási etnikai kisebbségek, akik közül sokakat lemészárolnak, megvernek, zsarolnak, kínoznak, elrabolnak vagy rabszolgasorba kényszerítenek. Megemlíti, hogy 2014 óta 5000 jeziditát öltek meg, 2000 nőt rabszolgasorban tartanak, miközben gyermekeiket besorozzák. Szól arról a 150.000 keresztényről, akiket menekülésre kényszerítettek, az ottmaradottak kínzásairól, kivégzéseiről pedig felvételeket készítettek.
Templomot építettek maguknak Calais-ban a keresztény menekültek; Forrás: tiszta-lap.hu
A szöveg emellett általánosságban arra is kitér, hogy egyes országok vagy hatóságok jelenleg is támogatják, finanszírozzák, vagy együttműködnek az Iszlám Állammal. Fegyvereket szállítanak, vagy illegálisan kereskednek a terroristákkal. A dokumentum továbbá nyomatékosan felkéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a vallási és etnikai kisebbségek elleni bűntettek ügyét utalja a Nemzetközi Büntetőbírósághoz a jogsértések kivizsgálása érdekében. Valamint, hogy Szíria és Irak is ismerje el a Nemzetközi Büntetőbíróság fennhatóságát. A közlemény emellett hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a menekülés feltételeit, de azt is, hogy az üldözöttek később visszatérhessenek hazájukba, megőrizhessék otthonaikat, földjeiket, templomaikat, és méltóságteljes életet élhessenek.
Hölvényi György; Fotó: Horváth Péter Gyula
Egy bürokratikus határozattal van dolgunk, amelynek semmilyen következménye nem lesz, vagy mostantól beindul egy rendszer, amely ezeket a követeléseket meg is valósítja?
Az EP határozata önmagában egy fontos politikai állomás az ISIS tetteinek értékelésében. Általában kevés precedenst látunk arra, hogy világos politikai egyetértés alakul ki egy olyan érzékeny kérdésben, mint egy népirtás megítélése. Gondoljunk csak arra, milyen összehangolt erőfeszítést, ha úgy tetszik lobbit igényel egy genocídium napirenden tartása akár politikai, akár jogi értelemben. Ennek jó példája az örmények éppen egy évszázados küzdelme a saját szenvedésük nemzetközi elismertetéséért, politikai elfogadtatásáért. Másfelől a genocídium az egyik legsúlyosabb kategória a nemzetközi büntetőjogban, amelynek definícióját az ENSZ 1948-as népirtásról szóló konvenciója is megadja. A tények kimondása egy állomás az ISIS elleni akciók kibővítésében.
Hogyan jut el a határozat a konkrét cselekvésig?
Az EP elsősorban politikai irányt szabott e kérdésben. Most a tagállamokon a sor, hogy jogrendjükben érvényesítsék az uniós szinten elfogadott elveket. Mindenekelőtt az egyes kormányokat és az ENSZ BT tagjait kell, hogy határozottabb cselekvésre ösztönözze, mind a nemzeti törvényhozási gyakorlatukat, mind a nemzetközi fórumokon képviselt elveiket illetően.
A káld pátriárka misézik Bagdadban. Forrás: asianews.it
A határozat égbekiáltó, emberiesség ellenes bűncselekményekről beszél, de cselekvésre mégis az ENSZ-t szólítja fel. Miért az ENSZ-t kell noszogatni?
Ez egyfelől egy szimbolikus politikai állomás, amelyre nagyon vártak maguk a közel-keleti keresztények is. Közvetlenül a szavazást megelőzően Louis Sako káld pátriárka levélben kérte politikai kiállásra a képviselőket, utalva rá, hogy a szenvedőknek ilyen formán is sokat jelent az európai szolidaritás. Az EP természetesen egy széles politikai felhatalmazással rendelkező, és meghatározó szereplő a nemzetközi színtéren, tehát egy alkalmas fórum az ENSZ „noszogatására”. Hogy az ENSZ-nek, és különösen a Biztonsági Tanács tagjainak olykor fel kell hívni a figyelmét bizonyos nagy horderejű ügyekre, ez sajnálatos, de látni kell, hogy ezúttal ezt az európai döntéshozók részéről kellett megtenni. Fontos tény az is, hogy nincs az EU-nak hadserege, tűzparancsot nem adhat. Ugyanakkor igen széles eszköztára van, mindenekelőtt gazdasági értelemben. Európában igenis lennie kell kapacitásának és tudásának a segélyprogramok fokozására. Többször hangsúlyoztam iraki tapasztalataim alapján, az EU-nak abban kell továbblépnie, arra van tényleges hatásköre, hogy segítse a közösségek megtartását a hazájukban vagy térségükben. Ennek legközvetlenebb módja a lakhatási, oktatási vagy foglalkoztatási programok jelentős kiterjesztése. Az üldözött közösségek vezetői konkrét és kidolgozott terveket tettek le az asztalra ezekre vonatkozóan.
Esküvő egy templom maradékában; Fotó: dailymail.co.uk
A szövegben hangsúlyozzák, hogy bíróság elé kell állítani, és tetteikért el kell ítélni a felelősöket. A tagországok felléphetnek a bevándorlók között beszivárgó ISIS-esek ellen, sőt el is ítélhetik őket?
A határozat világos felszólítás a nemzeti törvényhozóknak, hogy minden jogalkotási eszközt vessenek be a terrorizmussal szemben. Azaz vágjanak el minden támogatási és együttműködési csatornát, és sem direkt, sem indirekt módon ne tűrjék el annak utánpótlását. A tagállami nyilatkozatok tendenciáit elnézve óvatosan optimista vagyok abban, hogy e tekintetben szigorítások léphetnek életbe hamarosan.
A határozat több pontja is utal arra, hogy fel kell függeszteni a terrorista szervezetek támogatását, a velük való kereskedelmet, a fegyverek szállítását. Miért nem nevesíti ezeket az országokat a határozat, és miért nem lépnek föl ellenük jogi lépésekkel, gazdasági szankciókkal?
A migrációs válság egy globális kontextusban érvényesül, amelyben elengedhetetlen minden nemzetközi szereplő bevonása. Egyesek véthetnek a nemzetközi normák ellen, az együttműködés bizonyos csatornáit muszáj fenntartani. Ezt a gyakorlatot követi ma az országok többsége a nemzetközi diplomáciában, ez a vezérfonal teszi lehetővé, hogy a polgárháborús felek és a nemzetközi közösség tárgyalni tudjon a szíriai rendezésről, és ehhez igazodott az EP is.
Kopt keresztények kivégzés előtt; Forrás: delhir.hu
A közvélemény úgy érzékeli, az EU eddig nem volt különösebben érzékeny a közel-keleti kereszténység problémái iránt. Elfeledkeztünk, vagy szégyelljük Európa keresztény gyökereit, erkölcsi hagyományait?
Hadd szögezzem le azért, hogy az EU a legnagyobb nemzetközi donor a Közel-Keleten. Bár ez kevés figyelmet kap, de a segélyprogramok végrehajtásában vezető szerepet tölt be globális összehasonlításban. A kulturálisan rokon közösségek felé Európa különös felelősséggel rendelkezik, és még egyáltalán nem használta ki minden kapacitását a segítségnyújtásban. Munkám során azért dolgozom, hogy Európa tekintsen partnerként az egyházakra, a helyi keresztény közösségekre, amikor az őket érintő programjait megtervezi és kivitelezi, mivel ők ismerik leginkább a tényleges igényeket. Tény, hogy létezik egyfajta intézményi idegenkedés az effajta együttműködésekkel szemben, valamifajta rosszul értelmezett és komplexusos szekuláris hozzáállás nyomán. Tapasztalataim szerint azonban Európa mégsem fekete és fehér. Nincsenek már többségben a keresztény gyökereiket tudatosan képviselő döntéshozók és választópolgárok. Ebből frusztráció is származik a mindennapi munka során. Mégis a jövőbe tekintés jegyében azt hangsúlyozom inkább, hogy vizsgáljuk meg a saját lehetőségeinket. Itthon, a mi eszközeinkkel megtettünk-e mindent az üldözöttek megsegítése érdekében? Szolgálunk-e jó társadalmi példákkal itthon? Az érzékenységet mindenekelőtt mégiscsak érdemes magunkon kezdeni.
Kezdőkép: aina.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS