Élelmiszerhiány fenyeget az importfüggő országokban
Szerte a világban százmilliókat fenyeget áruhiány, elsősorban Afrikában, ahol az emberek nagyban függenek az élelmiszerimporttól és az azok finanszírozásához szükséges exporttól.
Számos szegény ország számára a gazdasági következmények még pusztítóbbak lesznek, mint maga a járvány
– figyelmeztetett pénteken közzétett jelentésében a szakosított ENSZ-szervezet.
Általánosságban ugyanolyan élelmezési traumával nézünk szembe, mint az aszály, illetve olyan keresleti traumával, mint a recesszió idején, de itt egyszerre jelentkezik mindkettő. Mindkét trauma egyszerre van jelen, és ráadásul globális szinten. Ilyen még valóban nem volt
– magyarázta Arif Husain, az Élelmezési Világprogram (WFP) közgazdásza Rómából sugárzott sajtótájékoztatóján. A WFP szerint a rizs, a szója, a kukorica és a búza export-importja révén 2,8 milliárd embert lehet ellátni évente, közülük 212 millió állandó élelmiszerhiányban szenved, és 95 milliónak súlyos az élelmiszerbiztonsági helyzete. A leginkább veszélyeztett földrész Afrika, főként a szubszaharai Afrika, amely 2018-ban több, mint 40 millió tonna gabonát importált. Leginkább Szomália és Szudán van kitéve a gabonaellátásokat fenyegető esetleges zavaroknak, míg más országok, így Angola, Nigéria és Csád az exportjuktól függenek, hogy ki tudják fizetni az élelmiszerimportot. A kőolajexportáló országok, mint Irán és Irak, valamint a háború sújtotta Jemen és Szíria szintén az élelmiszerhiány fenyegette országok közé számítanak.
Az alapvető gabonafélék világpiaca jól ellátott, az árfolyamok világszerte alacsonyak, de az élelmiszereket el kell szállítani a termesztő országokból a fogyasztókig. A Covid-19 járvány elleni harc jegyében elrendelt karanténintézkedések ebből a szempontból problémát jelentenek
– figyelmeztet a WFP. A kikötőkben, ahonnan az exportszállítmányok indulnak – így Argentínában és Brazíliában a társadalmi elégedetlenség miatt –, máris vannak fennakadások. Franciaországban a gabonaágazat munkaerő- és teherautóhiánnyal küzd a növekvő exportigények és a felvásárlási pánik miatt – áll a jelentésben. Az egyes nagykereskedők, illetve az élelmiszerlánc megszakadásától tartó kormányok tömeges felvásárlásainak árnövelő hatása is van.
Forrás: MTI
