Mától érkezik a nyugdíjprémium és a nyugdíjkorrekció, ami mintegy kétmillió nyugdíjasnak nyújt érdemi segítséget a rohanó infláció közepette. A két járandóság közül az utóbbi az igazán lényeges, a mostani emeléssel együtt a nyugdíjak összege az év eleje óta már 14 százalékkal emelkedik, így az átlagnyugdíj mértéke is tovább nő, a jelenlegi 172 ezer forintról 179 ezer forintra – olvasható a VG.hu cikkében.
Az igazán érdekes kérdés a jövő évi inflációs várakozás, amely meghatározza a nyugdíjak további sorsát. Bár továbbra sem tudni, hogy decemberben mit ír bele a jövő évi költségvetési törvény módosításába a kormány, azaz pontosan mekkora inflációval tervez, ám ha a legoptimistább becsléssel számolunk, amely szerint 13 százalékos lehetett 2022-ben az éves infláció, akkor az ezzel párhuzamosan meghatározott 13 százalékos nyugdíjemeléssel januártól 200 ezer forintra nőhet az átlagnyugdíj mértéke Magyarországon – írja a Világgazdaság. A legtöbb szakértő szerint azonban ennél jóval nagyobb lehet az éves infláció mértéke.
Az átlagnyugdíj az év eleje óta folyamatosan emelkedett, tavaly decemberben még 156 ezer forint volt: a januári 5 százalékos emelést júliusban egy 3,9 százalékos, majd most novemberben egy 4,5 százalékos követte, és egy év alatt összesen 23 ezer forinttal nőtt az átlagos havi járandóság.
Farkas András nyugdíjszakértő a VG érdeklődésére megerősítette, hogy szerinte is elérhető a 200 ezer forintos határ, miután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban 13 százalékos fogyasztói áremelkedési ütemről beszélt, tehát ennyivel mindenképpen emelni kellene a nyugdíjakat 2023-ban. Főleg azért is, mert az infláció a nyugdíjasokat sem kíméli: a nyugdíjas infláció októberben 23,6 százalék volt, ami Farkas András szerint sosem volt még ilyen magas, ráadásul ez meghaladja az alapinfláció 21,1 százalékos növekedését. Bár a januártól októberig számolt drágulási ütem kisebb, 13 százalékos volt, tehát az idei 14 százalékos emelés tulajdonképpen fedezi az inflációt, a nyugdíjasok azonban nem ezt látják, sokkal inkább a 40 százalékos élelmiszer-inflációval és a 67 százalékos rezsidrágulással szembesülnek, tehát ahhoz képest az emelés a nyugdíjasok szerint nagyon kevés.
Biztosan felül kell vizsgálni majd a jövőben
– mondta a jelenlegi helyzetről a szakember, aki szerint ez egy békeidőkre kitalált megoldás, ilyen rendkívüli helyzetben nem működik. Ettől függetlenül elismerte, hogy a nyugdíjak emelése iszonyatosan sokba kerül az államkasszának, csak a mostani, 4,5 százalékos novemberi emelés 217 milliárd forint; ehhez hozzá kell még adni a 24,5 milliárdos prémiumot, tehát egészében majdnem 250 milliárdot kell kifizetni a költségvetésből egyetlen hónap alatt a nyugdíjakra. Nem kis tételről van szó, ugyanis minden 1 százalékos növekedésnek 40 milliárd forint a pluszkiadása. Ha jövőre valóban 13 százalékkal emelkednének a nyugdíjak, akkor az 520 milliárd forinttal többe kerülne a költségvetésnek, mint az idén.
Farkas András arról is beszélt, hogy a svájci indexálást nem bírná ki a költségvetés, ugyanis az 50 százalékban az inflációhoz, 50 százalékban pedig a nettó nemzetgazdasági kereset növekedéséhez igazodik, és ha magas bármelyik érték, akkor azt szerinte iszonyú nehéz kigazdálkodnia a büdzsének. De ezzel együtt szerinte valamilyen módon be kell építeni a keresetek növekedését, mert egyébként nagyon gyorsan leszakadnak a nyugdíjak az aktív keresők vásárlóerejétől. Szóba jöhetne a vegyes indexálás, amelyről pedig úgy vélekedett, hogy azzal még a mostaninál is rosszabbul járnának a nyugdíjasok. Hangsúlyozta, hogy nem is itt van a fő probléma, hanem hogy egységes százalékos mértékben van megadva az emelés: minden nyugdíjasnak 4,5 százalékos emelés jár, függetlenül attól, hogy 50 ezer forintot vagy 500 ezer forintot kap. Szintén gondot okoznak azok a valorizációs szorzók, amelyek mindig követték a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését, és mivel ez az utóbbi években felgyorsult, ezért minél később állapították meg valakinek a nyugdíját, az annál jobban járt; ugyanakkor azonos életpálya után felével kisebb nyugdíjat is kaphatott az, akinek tíz évvel ezelőtt állapították meg a nyugdíját. Ezért a szakértő szerint a valorizációs szorzóknál is korrekcióra lenne szükség.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS