Életet vihet a sivatagba – A BloomAir magyar szabadalma a precíziós talajművelés jövője
Hogyan oldhatja egy magyar szabadalmú mezőgazdasági gép a klímaszorongást? A BloomAir innovációja nyomán még Bige Lászlónak sem lennének kiszolgáltatva a magyar gazdák. Viccet és aktuálpolitikát félretéve, itt egy magyar találmány, amely még a laikusok számára is könnyen érthető módon reformálhatja meg a mezőgazdaságot, hogy a jövőben ne a talaj kizsigerelése, hanem az értő gondoskodás révén jusson élelem az asztalunkra.
Sokat hallani a klímaszorongásnak nevezett létező pszichológiai jelenségről, amelyet a tehetetlenség érzése okoz a klímaváltozás várható hatásai miatt aggódó emberekben. Vannak viszont válaszok, és vannak magyar válaszok is arra, hogyan alkalmazkodjunk az éghajlat megváltozásához – ezekből bőséggel akadt a Hungexpón rendezett klímaexpón. Persze a balliberális sajtó még idejében gondoskodott arról, hogy eltántorítsák olvasóikat bármilyen pozitív tapasztalat megszerzésének lehetőségétől, mondván, ahogyan a glasgow-i klímacsúcsra is üres kézzel érkezett hazánk, úgy a klímaexpó is csak merő szemfényvesztés. Ezért is szeretném felhívni egy elképesztően ígéretes magyar innovációra, amely biztosan a jövő klímabarát – magyar – mezőgazdaságának egyik oszlopa lesz. Feltéve, hogy odafigyelünk rá.
A precíziós talajművelés
A kiállításon a meglehetősen sematikus modell alapján valamiféle földalatti permetezőgépnek tűnt a BloomAir elnevezésű, magyar szabadalommal rendelkező gépegyüttes, de mint a helyszínen megtudtam, ennél jóval többről van szó. A tíz baros nyomással működő gép egy úgynevezett tüske segítségével körülbelül egy méter mélyen a földbe hatolva két-háromszáz liter levegőt présel a talajba, fellazítva annak szerkezetét, helyreállítva az ideális levegő-nedvesség arányt. Hogy első körben miért is fontos a talaj fellazítása, levegővel való dúsítása, elég csak azokra a csenevész fákra gondolni a bevásárlóközpontok parkolóiban, amelyek évek múlásával sem képesek megnőni. Ennek oka, hogy a fák körüli talaj a leaszfaltozásnak és a folyamatos terhelésnek köszönhetően szinte betonkeménységűre tömörödik, a fák pedig esélytelenül próbálnak gyökereikkel utat találni a mélyebb, távolabbi rétegekbe. Márpedig minden fának csak akkora a lombozata, amekkorára a gyökérzete szétterjedni képes.
A gép ezen felül nemcsak levegőt, de folyékony halmazállapotú anyagokat is képes célzottan a talajba juttatni, és itt a célzottság a lényeg. Főleg műtrágyázás esetén igaz az, hogy a kiszórt anyag jelentős része egyrészt a levegőbe kerül, másrészt ahelyett, hogy a gyökerekig lejutna, egyszerűen lemosódik, rosszabb esetben éppen a természetes vizeinkbe. A gép ezzel szemben épp a gyökerekhez juttatja a tápanyagot, a fejlesztők elmondása szerint ezért elégséges harmadannyi műtrágyát használni, vagy nagyobb hozamot lehet elérni. Érzékletes példa, hogy míg a hagyományos módon kihelyezett sertés-hígtrágyától csak a gaz nő nagyobbra, a gép segítségével szőlő esetében ötven százalékos termésnövekedést sikerült elérni. A technológia jelen állás szerint gyümölcsösökben, szőlőben, bogyósgyümölcs-ültetvényeken alkalmazható, de a következő lépés a szántóföldi alkalmazás lesz.
Mélyszántás helyett
Egyre gyakrabban hallani, hogy a mélyszántás milyen mértékben teszi tönkre a talajt. A modern mezőgazdaság abban az ördögi körben vergődik, hogy a talajművelés mai formái miatt etetni kell a talajt, műtrágyával, ellenkező esetben elmarad a nagy hozam, a földet azonban ezzel teljesen kilúgozzuk, kizsigereljük. Azt már az Európai Unió is felismerte, hogy a szórt műtrágyázás nem működik, ezért is ösztönöznék a környezeti terhelés csökkentését, ilyen technológiák azonban nincsenek a piacon. A magyar szabadalom révén a műtrágya azonnal a talajba kerül, fellazítja a gyökérzónát és eltelíti tápanyaggal. Felesleges műtrágya így sem a levegőbe, sem a vizekbe nem jut.
A sivatagban is beválna
A fejlesztők arra is felhívták a figyelmet, miért is sikertelen az Afrikában már hét éve elindított Great Green Wall nevű projekt, amelynek lényege az lenne, hogy a sivatag vándorlását egy erdősávval megállítsák. Miközben a tervek szerint a zöld fal már 2030-ra elkészül, a valóságban az elültetett fák nyolcvan százaléka kipusztul az első évben a talaj rossz minősége miatt. A magyar fejlesztés erre is megoldást tudna nyújtani, hiszen képes lenne visszaállítani a talaj tápanyagtartalmát és megfelelő porózusságát.
Ami mára egyre biztosabb, hogy nem lehet a jövőben egyre erőszakosabb technológiákkal az utolsó cseppet is kifacsarni a földből, hanem meg kell fordítani a talaj kizsigerelésének folyamatát, a BloomAir pedig pont ezt a lehetőséget kínálja, harmadannyi anyagszükséglettel és környezetiterhelés-mentesen. Nyilván, ez a beszámoló tájékoztató jellegű, de akik részletesebben érdeklődnek a technológia iránt, az alábbi honlapon többet is megtudhatnak a GreenAir széleskörű alkalmazhatóságáról.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
