Szó sem volt magyar államérdeket érintő titkok és információk külföldi titkosszolgálatok részére történő átadásáról, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője pedig csak „elügyetlenkedett” valamit – így bagatellizálta el a kémügyet néhány évvel ezelőtt egy interjúban Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
Galambos Lajos volt NBH-vezér, aki az ügyészség vádirata szerint beengedte az orosz titkosszolgálatokat a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) épületébe, ezzel súlyos, helyrehozhatatlan károkat okozva Magyarországnak, csupán valamit „elügyetlenkedett”, „elszerencsétlenkedett” – így próbálta elbagatellizálni a kémügyet egy korábbi, az ATV-nek adott interjúban Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök.
A DK elnöke azután nyilatkozott a kémügyről a sajtónak, hogy Szilvásy György egykori titokminisztert és a titkosszolgálat két volt vezetőjét, Galambos Lajost és utódját, Laborc Sándort, illetve egy negyedik társukat 2013. nyarán első fokon elmarasztalta a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa (később az újratárgyalt perben minden vádlottat felmentettek). Az interjúban Gyurcsány – miután szinte megfenyegette az eljáró ügyészt és bírót – megjegyezte: noha nem ismerhetné, mégis olvasta az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, majd ennek ismeretében kijelentette:
Szó nem volt itt meg nem engedhető, magyar államérdeket érintő titkok, bizalmas információknak a külföldi szolgálatok részére történő szándékos, tudatos átadásáról.
A vádirat Laborc jelentéséből idéz. Fotó: PS
Ha igazat mondott, ismernie kellett Laborc súlyos megállapításait
Gyurcsány annak tudatában tette ezt a kijelentést, hogy az általa ismert vádiratban utaltak korábbi bizalmasa, Laborc Sándor jelentésére is, amely súlyos megállapításokat tett elődje, Galambos ténykedéséről. Laborc konkrétan azt írta: Galambos „tevékenysége, fecsegése súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonyban” és akciója „helyrehozhatatlan kárt okozott az NBH-nak”. Laborc vizsgálata azt is megállapította, hogy „Galambos kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információ kiszivárogtatása bizonyított”, a „véletlenség és tudatlanság” pedig „kizárt”. Hozzátette: hogy milyen kapcsolat alakult ki közte és az oroszok között, nem azonosítható, de „tragikus”. A jelentésben a volt főigazgató utalt arra is, hogy egy társ titkosszolgálat is jelzett, hogy Oroszország egy beszervezett forrástól bizalmas információkhoz jutott.
Ide tartozik, hogy szerda este a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Géza a Hír TV Magyarország élőben című műsorában úgy nyilatkozott, hogy a bíróság felmentő ítélete a vád tényállásától lényegében alig tér el, így egyetértett azzal a megállapítással, hogy az NBH épületében, bolgár fedésben orosz titkosszolgák tevékenykedtek és poligráfiás vizsgálatokat végeztek magyar titkosszolgálati tiszteken. Ismert, szerdán az ügyészség törölte a kémügy titkosítását, ennek eredményeként a vádirati tényállás kivonatát és a bírói döntés lényegét. A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt azért emelt vádat Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor volt NBH-vezérek és P. Lászlóval szemben, mert közreműködtek abban, hogy Oroszország Biztonsági Szolgálatának (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.
Még Laborc Sándor is azt írta, hogy felbecsülhetetlen kárt okoztak az NBH-nak. Fotó: MTI
Magyarország biztonságát veszélyeztették
A volt titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival – áll a vádiratban, amely arra is kitér, hogy ennek megfelelően – konspirációs céllal –bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az orosz titkosszolgálathoz tartozó személyek a Nemzetbiztonsági Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.
Laborc jelentése szerint az oroszok bejutottak az NBH-ba, a volt főigazgató segítségével. Fotó: PS
A vádirat szerint a külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy – szintén megvádolt – személy végezte. A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így az NBH támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette. A vezetőváltást követően az új főigazgató, Laborc Sándor tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS