Pesti Srácok

A japán császár hivatalosan is megnyitotta az olimpiai játékokat

A japán császár hivatalosan is megnyitotta az olimpiai játékokat

Közép-európai idő szerint délután egy órakor, helyi idő szerint pénteken este nyolckor kezdetét vette a harminckettedik nyári olimpia nyitóünnepsége Tokióban. A száznegyvenharmadikként érkező magyar delegációt Cseh László és Mohamed Aida vezette a stadionba. A ceremónia zárásaként a japán császár ünnepi beszédével hivatalosan is kezdetét vette a tokiói olimpia.

Az Olimpiai Stadionban zárt kapuk mögött sorra kerülő ünnepség az Érzelmekkel egyesülve (United by Emotions) címet kapta, és a tervezők célja, hogy a sport szerepét, valamint az olimpiai játékok értékeit emelje ki, miközben – többek között – Japán két meghatározó szimbóluma, a Nap, valamint a Fudzsi-hegy is megjelenik a stadion küzdőterén zajló előadásban. A nemzetek bevonulásánál a magyar delegáció a 143.-ként érkezik a stadionba – tudta meg a Magyar Nemzet.

Közép-európai idő szerint nem sokkal 15 óra után bevonult a magyar csapat az Olimpiai Stadionba a tokiói nyári játékok megnyitóján. A küldöttség élén a piros-fehér-zöld zászlót - az olimpiák történetében először - két sportoló vitte: Cseh László, a négyszeres ötkarikás ezüstérmes és kétszeres világbajnok úszó, valamint Mohamed Aida tőrvívó, aki magyar rekorderként hetedik olimpiáján vehet részt. A magyar csapat 173 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a japán metropoliszba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők piros-fehér-zöld, kimonószerű ruhában vonultak, míg a férfiak sötétzöld nadrágot és piros-fehér-zöld felsőt viseltek. A sportolói bevonulást a hagyományokhoz hűen az ötkarikás játékok bölcsőjének számító Görögország versenyzői nyitották, a magyarok pedig a japán ABC alapján a 143. helyen érkeztek. A sort majd 206.-ként a házigazda japánok zárják. A sportolók jelentős része – vélhetően – a szigorú távolságtartási és maszkviselési szabályok miatt olyan megoldást választott, hogy a bevonuláson részt vett, utána viszont nem maradt a küzdőtéren, hanem azonnal kiment a stadionból. A tokiói olimpián 206 nemzet több mint tizenegyezer versenyzője vesz részt.

A nyitóünnepség újabb magyar vonatkozással bővült, hiszen az olimpiai játékok fejlődését az idén száz éves Keleti Ágnes életútján keresztül mutatták be.

PestiSracok facebook image
Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász fotója a kivetítőn a XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepségén. Fotó: MTI/Kovács Tamás

A ceremónia a japán szervezőbizottság és a NOB elnökének beszédével folytatódott. Thomas Bach felszólalásában megköszönte a japán nép emberfeletti munkáját a szervezés során. Ezután Naruhito császár a protokollnak megfelelően hivatalosan megnyitotta a XXXII. olimpiai játékokat, majd felvonták az olimpiai lobogót.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.