Pesti Srácok

Ellenzéki tüntetőket vettek őrizetbe Minszkben

Ellenzéki tüntetőket vettek őrizetbe Minszkben

Keményen lesújtott a fehérorosz rendőrség szombaton a kormányellenes tüntetőkre, akik a hatóságok tiltása ellenére gyűltek össze Minszk központjában, egy emberi jogi csoport közlése szerint a rohamrendőrök több mint 400 embert vettek őrizetbe, és sokakat megvertek.

A tiltakozók előzőleg azt remélték, hogy a szombati tiltakozással meglovagolhatják a volt szovjet köztársaság Aljakszandr Lukasenka elnök vezette autoriter kormányának erősödő elutasítottságát. Mintegy 700 demonstráló próbált volna felvonulni a fehérorosz főváros legnagyobb sugárútján, de a rohamrendőrök útjukat állták, majd szétverték a menetet, és sokakat őrizetbe vettek. Egy demonstráló elmondása szerint a pajzsokkal és botokkal felszerelt rohamrendőrök ütlegelték a tüntetőket, több nőt pedig a hajánál fogva vonszoltak tak a rendőrségi buszokhoz.

A megmozdulást szervező Viasna nevű jogvédő szervezet egyik munkatársa, Tatiana Revjako az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy a rendőrök több mint 400 embert vittek el, "az őrizetbe vettek közül sokakat megvertek, és többen orvosi ellátásra szorultak". A demonstráció kezdete előtt a Viasna a Twitteren közölte, hogy a rendőrség megrohamozta az irodájukat, és minden ott lévőt őrizetbe vettek - azaz 57 embert -, a szervezet aktivistáit, újságírókat és külföldi megfigyelőket egyaránt.

A hatóságok hajnalban elfogták Uladzimir Neklajev ellenzéki vezetőt is, a 2010-es elnökválasztás egyik jelöltjét, aki a minszi tüntetésen mondott volna beszédet. Neklajevet a fehéroroszországi Breszt városában szállították le a vonatról, amellyel a lengyel fővárosból, Varsóból érkezett vissza hazájába. A szombatra tervezett minszki demonstráció előtti napokban több mint 100 ellenzékire szabtak ki háromtól tizenöt napig terjedő börtönbüntetéseket.

PestiSracok facebook image

Az egykori szovjet tagköztársaságban két hónapja tüntetnek az emberek országszerte a "naplopók elleni törvényként" elhíresült jogszabály ellen, amely a nem teljes munkaidőben dolgozókat adóztatja meg. Az országot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka elnök kezdetben még eltűrte a demonstrációkat, és március elején bejelentette, hogy idén már nem fogják alkalmazni a törvényt. A jogszabályt viszont nem helyezte végleg hatályon kívül, és az elnök lemondását követelő demonstrációk folytatódtak. Lukasenka nemrég azt mondta, hogy külföldi titkosszolgálatokat sejt a demonstrációk hátterében.

Március 25-én a fehérorosz ellenzék a "szabadság napját" ünnepli. 1918-ban ezen a napon kiáltották ki először az ország függetlenségét.

Szombaton a Fehéroroszország nyugati részén lévő Hrodna (Grodno) városban és Bresztben is több százan tüntettek az elnök ellen. Őrizetbe vételekről onnan még nem érkezett hír.

MTI

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.