Élni és meghalni Los Angelesben
Csak úgy eszembe jutott ez a cím a Los Angelesben épp most zajló balhék kapcsán. Talán vannak még mások is rajtam kívül, akik emlékeznek a filmre. Arra ugyan nem emlékszem, hogy miről szólt, de arra igen, hogy tök jó volt. Na jó, most gyorsan utánanéztem... egy neo-noir krimi volt, amiben két titkosügynök, miután meghiúsítanak egy merényletet Ronald Reagan ellen, egy pénzhamisító nyomába erednek. Nem tűnik semmi extrának, de tényleg emlékszem, úgy álltam föl, hogy ez baromi jó volt.
Pedig bizony szétültem a seggem, annyira kényelmetlenek lehettek a székek. Ugyanis a Margitszigeten láttam, az egykori Vörösmarty kertmoziban. Na, erre is van, aki emlékszik még, Egyébként a CSI-ból ismert William Petersen volt az egyik, Willem Dafoe a másik főszereplő, de játszott benne John Turturro is. Ami miatt viszont elmentünk megnézni, az a filmzene: a fő betétdalt a Wang Chung játszotta, és eszméletlen jó. Pár hónappal korábban láttam egy VHS-kazettán, ami tele volt MTV USA-ről fölvett klippekkel. És erre hopp, behozták a filmet Magyarországra! (Akkoriban ez azért még nem mindig volt egyértelmű. 1986-ról beszélünk!)
Szóval ha meghallom Los Angeles nevét, mindig ez a film (és a zene) ugrik be. No meg persze az, hogy két évet éltünk ott gyerekkoromban a szüleimmel és a húgommal, LA-től kb. másfél órára, és rengeteget jártam ott. Volt egy református magyar egyházközösség a San Fernando völgyben, a Grace Hungarian Reformed Church, a kitűnő Kálmán Szabolcs lelkipásztor vezetésével, oda jártunk istentiszteletre szinte minden vasárnap. (Szabolcs 1991-ben hazatelepült, tavaly hunyt el, Isten nyugosztalja.) Egy nagybátyám is lakott ott (pontosabban „nagy-nagybátyám, tehát nagyapám testvére), meg a cserkészetbe is jártunk néha. És persze voltunk kétszer Disneylandben, egyszer a Knott’s Berry Farmon, a Universal Studiosban és a Magic Moutainben pedig nem emlékszem, hogy egyszer vagy kétszer.
Szóval mély, gyerekkori emlékek fűznek a városhoz. 1994-ben voltam ott újra először, aztán az idők folyamán még jó párszor; utoljára 2018-ban. A változásokat nem lehetett nem észrevenni. Persze, a pálmafák ugyanolyanok, a Magic Mountainben még durvább hullámvasutak vannak, Beverley Hillsben, Hollywoodban, Malibuban továbbra is rengeteg kacsalábon forgó palota, mindenféle celebekkel odabenn (na jó, Malibuban kevésbé, mivel tavaly egy részük leégett). Rengeteg egészséges ételt kínáló étterem nyílt, de a McDonald’s is ugyanúgy nyomul. Viszont már nem csak néhány In’n’Out Burger van, hanem rengeteg. (Ez a világ egyik legjobb gyorséttermi hamburgere.) De ott van a rengeteg sátortábor is az autópályák mellett, tele drogos hajléktalanokkal. Egy disztópikus rémálom a város egy része – miközben továbbra is van egy gazdag buborék (falakkal, kerítésekkel körbevéve, de gyakran „refugess welcome” táblákkal a kertben erényfitogtatásként). És volna valamiféle átlag, normális városi lét azoknak, akik egyik véglethez sem tartoznak – csak sajnos egyre kevésbé van ilyen.
Először 1992-ben dúlták föl a várost; akkor azért, mert felmentették azt a négy rendőrt, akik rendőrök összevertek egy ittasan menekülni próbáló sofőrt, Rodney Kinget. Egy lakó felvette az egészet az erkélyről, és elküldte a KTLA televíziónak. (11-es csatorna, ezen néztem például a Pókembert, vagy a He-Man-t., meg persze Tapsi Hapsit.) Fiatalabb olvasók kedvéért (akik nyilván az „Élni és meghalni Los Angelesben”-t sem látták), akkor még nemigen volt se internet, se mobiltelefon, így a felvétel csak a hagyományos médiában tudott terjedni. De minden csatorna folyamatosan mutatta, és sikerült is ezzel elérni, hogy lázongások törjenek ki a városban. 6 napon át tartottak, és 63 halálos áldozatot szedtek.
Aztán a George Floyd halála miatti országos balhé 2020-ban szintén elérte Los Angeles-t. Ááá, dehogy voltak ezek a tüntetések szervezettek. Teljesen spontán volt minden. Mint ahogy nyilván most is.
Ja, tényleg, akkor el is érkeztünk a mostani tüntetésekhez, ami miatt ez az egész cikk megszületett. (Bár a film – meg a zenéje – sokkal jobb téma.) Június 6-án a bevándorlásügyi hatóság (ICE) széles körű razziát tartott a városban, abból a célból, hogy illegális bevándorló bűnözőket deportáljanak. És hogy ezt megakadályozzák, megjelentek a teljesen spontán, maguktól felbukkanó, biztos, hogy nem álcivil szervezetek, soros-NGOk által fizetett és odautaztatott tüntetők, és rátámadtak a hivatalnokokra, majd pedig a védelmükre kiérkező rendőrökre. A balhé azóta is tart, Trump már a Nemzeti Gárdát rendelte ki. De efölött elvileg az állam kormányzója rendelkezik, Trump azonban felülírta a hatáskört. Gavin Newsom kormányzó emiatt beperli Trumpot. Karen Bass polgármester (Newsom is és ő is természetesen Demokraták), további Demokrata párti politikusokkal és a sajtóval egyetemben most is – lepődjünk meg, jóóóó? – „mostly peaceul” tüntetésekről beszél. Ahol kövekkel és betontömbökkel dobálják a rendőröket.
A következő a hadsereg bevetése lehet. És Trump meg fogja csinálni. Mert egészen más szelek fújnak most, mint 2020-ban. A társadalom sokkal nagyobb része áll mellette. Persze, a liberális elit, a sajtójával és a tengernyi fizetett aktivistájával most is próbálja Trump ellen fordítani a közhangulatot, és heroizálni a tüntetőket. Akik időnként amerikai zászlót égetnek és mexikóit lobogtatnak. (Utóbbi különösen vicces, nem? „Légyszi ne deportálj abba az országba, amelyiknek a zászlaját lobogtatom.) A kérdés, hogy a baloldal át tudja-e terjeszteni a balhét az ország más városaiba, kellően nagyra nő-e 1-2 nap alatt LA-ben a balhé ahhoz, hogy gyorsan át tudják szállítani a főbb profi provokátorokat máshová, hogy aztán ott is megcsinálják ugyanezt. Vagy időben bekasztlizzák őket a katonák, és kifullad a dolog. Mindenesetre a Nike-boltokat már fosztogatják, úgyhogy a kisebbségi jogok érvényesítése már sínen van. Nem jó ma már Los Angelesben élni. (Nyilván meghalni sem.)
Vezető kép: Tüntetők és rohamrendőrök Los Angelesben 2025. június 8-án, miután két nappal korábban tüntetések kezdődtek a kaliforniai nagyvárosban, mert a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) szövetségi szervezet ügynökei átfogó műveletet indítottak az illegális bevándorlók letartóztatására.MTI/EPA/Caroline Brehman
