A tényeken túli populisták
Mindenkinek megvannak ugye a haladó sajtóban rendre megjelenő intelmek a liberális demokráciára legnagyobb fenyegetést jelentő dologról, a populizmusról? Ha valakinek kimaradt volna, a populizmus az, amit egy nem baloldali politikus tesz, vagy mond. Kivéve Merkelt, ez rá nem vonatkozik, a Bundesmutti különleges eset. Szóval a populizmus nem más, mint egy Trumporbán monszter, ami sorban falja fel a kontinenseket és teszi tönkre az emberiség legcsodálatosabb vívmányait azzal, hogy olyanokat mond és tesz, amelyek tetszenek a választópolgároknak.
Mindez onnan jutott eszembe, hogy rábukkantam a haladó sajtóban egy rövidke, ám annál lelkesebb beszámolóra a francia előválasztásról, ahol is a baloldal jelöltje legyőzte a többi baloldali jelöltet (tehát szó nem lehet populizmusról, ez a megfontolt szakértés és a tudományos alapokon nyugvó racionális politizálás terepe) azzal az üzenettel, ha ő nyer később az elnökválasztáson, akkor lesz legális marihuána meg lesz 600 eurós alapjövedelem. Antipopulizmusát mi sem bizonyítja jobban, minthogy kiskutyát és szociális szopást nem ígért első körben, annak biztos meg kell még teremteni a feltételeit.
(Nyilván az egésznek pont annyi értelme van, mint mondjuk egy iszlamista mozgalommal együtt vonulni a feministáknak, mert a vasárnap beiktatott God-Emperor 32 éve állítólag picsának nevezett valakit a liftben és ettől ő nőgyűlölő, de hát ki vagyok én, hogy pont a baloldalt óvjam a saját hülyeségétől.)
Mert legális marihuánával és alapjövedelemmel kampányolni nem populizmus. Ugyan. Dehogy. Ez az emberiség jogos, évezredes igényeinek kielégítése, a töretlen fejlődés következő csúcspontja. Jó a világnak, jó Franciaországnak, jó az emberiségnek, békét hoz az univerzumba, egyensúlyt az erőbe…
A magamfajta javíthatatlan fasiszták ezzel szemben úgy gondolják, a legális füvezéssel csak az igazán buta embereket lehet lelkesíteni. Meg még esetleg pár újságírót, akiknek egyébként feltűnően nagy közös metszéspontja van a rendkívül buta emberek halmazával, de ez más kérdés. Az alapjövedelem tulajdonképpen a “több pénzt a zembereknek, több pénzt az önkormányzatoknak” programja modernizált külsőben, ám megegyező tartalommal, hasonló kimenettel. Sok újat nem lehet róla elmondani, ha tönkre akarsz tenni egy társadalmat, akkor tényleg ez a legjobb megoldás rá.
Ellenben van egy apróság, amiről eddig nem nagyon volt szó: az alapjövedelem ígérete nem más, mint a mondanivaló teljes hiánya. Amikor egy politikusnak egyszerűen semmi nem jut eszébe arról, hogy miért is politizál ő, miért akarja megszerezni a választópolgárok bizalmát, akkor simán csak bemondja a kamerába, hogy adok pénzt.
Ha rám szavazol, adok pénzt, amiből meg legálisan szétkúrhatod az agyadat minden nap!
Nagyszerű! A helyzet viszont az (ld. legrosszabb év ever), hogy a választópolgárok mégsem teljesen hülyék. Ennek köszönhető, hogy a haladó politika - a velük mindig kötelékben repülő progresszív értelmiséggel együtt - az egész világon szopóágon van. De maradjunk Franciaországnál. Ott például olyan hívószavakkal fognak nyerni a populisták, mint az illegális bevándorlás visszaszorítása, a gazdasági növekedés beindítása, az iszlamista terroristapisták kidobása. Ezek ugye populista üzenetek - szemben az adok pénzt, hogy beszívhassál méltóságteljes programjával -, csak olyan primitív és értelmetlen vágyakat ébresztenek az emberben, minthogy a normálisan fizető munkahelyéről hazafelé indulván nem vágja el a nyakukat egy frissfrancia. Nevetségesen hangzik - tudom.
Ha viszont maradunk az elítélendő “tényeken túli politikánál”, akkor az van, hogy Trump beiktatásán hiába voltak kevesebben, mint Obamáén 4 éve, Hillary Clintonén nulla fő vett részt (ld. nyitókép). Ez a rideg valóság. És hasonlóan nagy győzelmet fog aratni a francia elnökválasztáson is a baloldal jelöltje, amikor kényszeredett mosollyal az arcán Fillon támogatására szólíthatja fel híveit Le Pennel szemben. De legalább kevesebben lesznek Fillon beiktatásán, mint Hollande elvtársén voltak.
