A bolsevikok köztünk járnak…

… és társadalomtudósnak álcázzák magukat.

A liberális társadalomtudomány egyik kedvenc trükkje, hogy bármikor képes találni egy olyan aktuális trendet, ami igazolja, hogy néhány millió muszlimra van sürgősen szükségünk van, és amint ezt pellengérre állítja valaki, rögtön a tiltakozás klasszikus módjához nyúlnak, a nyílt levélhez és a nyílt levél aláírásához. Pedig csak – ahogy a seint és a sollent – el kellene különíteniük végre a fejükben az ideológiát és a tudományt.

Még a régi, „független” Origón jelent meg egy írásocska, amelyben Melegh Attila a Corvinus Egyetem docense ismerteti – a szociológus társadalom által elismert tényként aposztrofálva – a szélsőliberálisok szürreális politikai nézetét, mely szerint a bevándorlók jobb minőséget képviselnek, mint a bennszülött magyarok: képzettebbek, többet és jobban dolgoznak.

A cikkben megfogalmazott állítások, „összefüggések” a kistelepülési párttitkárok foximaxis „szakdolgozatainak” szellemvilágát idézik, habár a nyelvezet talán jobb.

Ezt annak a rendje és módja szerint körberöhögték az illetékesek, mivel a mintája a 2015 előtti bevándorlókból állt, azaz a határon túli magyarokból, az orosz ajkúakból és a távol-keletiekből, valamint arra is felhívták egyesek a figyelmet, hogy egy többségében munkaképes fiatalokból álló társaságot viszonylag komoly illetlenség összevetni a magyar társadalomnak becézett alapsokasággal. A még rigorózusabbak azt is megjegyezték, hogy ezekből végképpen nem érdemes következtetéseket levonni a határainkat frissen ostromlók végzettségére és munkaügyi elszántságára, elvégre magyarokról, továbbá fehér emberekről és szorgalmas ázsiaiakról van tudásunk, nem fekete-afrikaiakról és arabokról.

Magam is szociológus volnék, tehát bármit elhiszek erről a bagázsról, de azt nem, hogy ezt az ideológiai zagyvalékot, amely szélesebb kontextusaiból kiragadott, esetleg néha igaz félmondatok tendenciózus hazugságfüzére és konkrét ideológiai moslék keveréke, bárki aláírná, aki nem a migránspártiak pénzén él átlag feletti színvonalon.

Eltekintve attól az aprócska ténytől, hogy a magyarok döntő többsége nem kíván kisebbségbe kerülni a saját hazájában, Melegh Attila fő tézise, hogy a magyar nők már soha nem fognak gyermeket szülni – kihalásra van ítélve a magyarság. Noha szélsőliberális ideológusok, Melegh Attila eszmetársai sokat is tesznek ezért, az láthatólag nincs ellenére, ha a magyar nők életerős nigériai vérvonalakat frissítenek fel és nem önszántukból.

A szélsőliberálisok (már minden liberális szélső, ezért vannak jól el a Jobbikkal) alapgondolata, hogy a fehér nők alapvető jogait, szabadságát, testi önrendelkezését semmi sem csorbítja jobban, mint az, hogy anyákká válnak és egy fehér heteroszexuális férfival együttműködve családot alapítva, kettő fölé emelik a középosztályban a gyermekszám átlagát.

A liberalizmus minden projektje arról szól, hogy a fehér, középosztálybeli nők az anyaságot börtönnek, önsorsrontásnak éljék meg, és csak azt tekintsék életcéljuknak, hogy egy multinál robotoljanak napi 12 órát.

Ha valakinek efelől lenne kétsége, emlékezzen Ákos ügyére!

A multicégek menedzsmentje szerint a nőknek nem dolguk a gyerekszülés. A gyermekszülés meg elrontja az alakjukat, valamint képesek a gyerekükkel törődni és nem a munkájukkal, a főnök hogylétével.

Melegh elvtárs és eszmetársainak egyetlen eredménye a magyar etnikum megszűnése lehetne, de őt ez nem érdekli, mert nem ezért fizetik. Lidérces, hogy ez a csávó egy magyar egyetemen tanítva diákgenerációk elhülyítéséért kapja a fizetését. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a liberalizmus előtti, értékmentességre törekvő társadalomtudományok minden felgyülemlett tudásával és etikájával ellenkezik az, amit ezek az emberek módszertani pongyolaságok és csalások tömegét elkövetve megállapítanak, majd ezekre a megállapításokra alapozva őrültségeket javasolnak. Ez nem tudomány.

Ezek fikciók, vágyálmok, ideológiai és elmekórtani tünetek, nyilvánvalóan megalapozatlan, sőt téves állítások tömkelegeivel színesítve.

A nagyobbik baj az, hogy ezek mind igazi bolsevikok, akik politikaként művelik a tudományt és tudósnak adva el magukat végeznek politikai tevékenységet. És ezt ők nagyon jól tudják, hiszen ezért kapják a migránspátyolgató szervezetektől a másik fizetésüket. Csak éppen ezt illene jelezni, továbbá illene elkülöníteni az egyetemi katedrától. Vagy őt elkülöníteni az egyetemi katedrától…

Akik meg a hamis adatokból hamis következtetéseket levonó idióta mellett kiálltak, azok se tudósok. Ezek politikai aktivisták. Nem is alkalmasak másra, ha nem képesek a tudomány és a politika közötti különbség felismerésére, hanem önmagukat tudósként bemutatva hazudnak politikai érdekből. Az egész „tudományos” életpályájuk egy politikai ideológia kiszolgálására épül.

Nem a közgazdaságtan az egyetlen társadalomtudomány, amit meg (fel) kell szabadítani a szélsőliberálisok befolyásolásától! Ahogy a neoliberális közgazdászok lázálmai és valóságtagadásai országokat tettek tönkre, úgy a szélsőliberális szociológusok ideológia-vezérelt baromságai társadalmakat verhetnek szét, amint valamelyik hatásuk alá került vagy általuk kinevelt politikus kerül a botkormányhoz.

Figyeljünk oda, a bolsevikok köztünk járnak, és embernek álcázzák magukat!

***

Paranoid & Piréz