Valami elkezdődött, most már tényleg csinálni fog valaki valamit!

Ha december a szikra volt, akkor január a láng. És ez még csak a kezdet.

A hatalom végtelen elbizakodottságában kihagyta számításaiból, hogy egy rutin szavazásra válaszul többen kormányellenes üzeneteket karcolnak a hóba fagyott ujjacskáikkal, míg mások egymás mögé parkolnak autóikkal. Arra pedig végképpen nem számítottak, hogy akár több százan is összejöhetnek béna gyerekreppet és zaklatott tinédzsereket hallgatni egy kitelepülős pártvásár keretében. De mi jöhet még?

Február

Az év második hónapja különösen veszélyes a hatalom számára, hiszen ekkor ér véget a vizsgaidőszak, amikor is a felajzott ének-zene-filmesztétika szakosok nemcsak délelőtt, délután, este és éjszaka érnek rá a belvárosban blokkolni magukat, hanem a nap minden szakában. Az utcai megmozdulások legvérmesebb pillanataiban összejöhet a csinoska diáklány – kiéhezett nyugdíjasbácsi szolidaritás, és akkor elkerülhetetlenül találkozik végre a kommunizmus könyvtárszagú elmélete és annak 20. században elsajátított gyakorlata.

Március

A Márciusban ÚjraKezdjük mindig képes kihozni az állatot az SZDSZ legendás szürkeállományából. Több tüzes Tamás Gáspár Miklós publicisztika várható a HVG, az ÉS, a Mérce.hu és az Új Egyenlőség című agitációs kiadványok oldalain, melyeknek hatásaként a teljes Újlipótváros felbolydul. Az is elképzelhető, hogy megakadályozzák a Nagy Imre szobor újratelepítését, ez esetben örök mementóként a darus kocsira felakasztva marad a téren.

Április

Április mindig az újjászületés és a remény hónapja, elkerülhetetlenül fel fog merülni a tudós kobakokban, hogy esetleg 2018 van, a magas részvétel a baloldalnak és a Jobbiknak kedvez tulajdonképpen. Karácsony Gergely várhatóan felbiciklizik a Sándor palotához, ahol felszólítja Áder Jánost, hogy azonnal nevezze ki őt tejhatalmú konzulnak, Hadházy Ákost pedig praetornak. Vagy rétornak, ezt a kérdést a gyógyszer adagoló dönti el. Az őt álmélkodva fényképező japán turisták később elégedetlen magyarok százezrei képaláírással nagy karriert futnak be a nyugati újságok címlapjain, Sargentini pedig jelentést ír az esetről, amit nagy többséggel fogad el az EP.

Május

Ha május, akkor majális. A munka és a munkásosztály ünnepe hatalmas lehetőség a haladó baloldalnak, és ha Csepel egyszer megindul, akkor a Váci út felel nekik. A vörös zászlócskás kisfiúk, a Koszliderc vezette Ligetvédők és a mentális problémáikat évek óta a Kossuth téren parkoltató tuaregek a Városligetben egyesülnek, hogy aztán a kapitalizmus által túlárazott alkoholoktól feltüzelve végül az Oktogonon diszkózzák ki magukat hajnalig. A május végi EP választásokra ezen elképesztő sikerek nyomán megelőlegezik maguknak az elsöprő győzelmet, végül valami megmagyarázhatatlan okból 2018. április 9-én ébrednek másnaposan.

Június

A nyár első hónapja a számonkérés és a önbizalom helyreállításának a hónapja. Az EP-választásokon való csúfos lebőgés után utcára vonul a teljes ellenzék, de a politikusok még nem mernek a színpadra állni. Sikertelen zenészek, civil aktivisták és csalódott diákok lépnek ki a fényre, és arról mesélnek az egybegyűlteknek, hogy az ellenzék megbukott, le kell váltani őket, mivel nem voltak képesek összefogni. A tüntetők ezrei biztosítják önmagukat arról, hogy ők a többség, a választások tisztasága körül kérdőjelek vannak, továbbá a választási rendszer lejtős pálya volt a Fidesznek. A hó elején a dühös tömeg még új politikusokat követel, tiszta tekintetű civileket, a hó végén már az összefogást hirdető Tóth Bertalannak, Hadházy Ákosnak, Sneider Tamásnak, Gyurcsány Ferencnek és Heller Ágnesnek tapsol.

Július

Mivel ilyenkor sokan nyaralnak, még többen pedig inkább az otthoni kereszthuzatban vagy a Duna partján lébecolnak, a tüntetések ereje időlegesen alábbhagy. Csak az Echelon-tanúkkal és a tuaregekkel felhizlalt Ligetvédők tartanak ki, akik vagy a Kossuth teret illatosítják be proletár romantikával, vagy az Oktogonon diszkóznak.

Augusztus

A júliushoz hasonlóan ez sem a forradalom hava, a megbocsátást nyerő ellenzéki politikusok is az Adriáról és a Balaton partjáról intéznek szózatokat a néphez. Kunhalmi Ágnes bikinis fotókkal üzen, a többiek pedig zenei fesztiválokon biztosítanak tökéletesen részeg külföldieket arról, hogy náluk nem lehet sört kapni, ők politikusok.

Szeptember

Ősszel felbolydul az ország, a kipihent forradalmárok az ország 3500 települése közül 19-ben tüntetnek, amit szerintük a hatalom nem hagyhat figyelmen kívül. A budapesti, a haladó média által már hetek óta reklámozott és több száz újságíró által élőben közvetített demonstráción több száz tüntető jelenti ki, hogy elege van, és miután meghallgatták az ilyenkor szokásos forradalmi gyermekreppet és néhány felajzott gimnazistát, elégtétel vesznek a jobboldali televíziók kameráján.

Október

A tüntetők érzékelik, hogy annak ellenére, hogy már rég ősz van, még mindig nincs hideg, a globális problémák felé fordulnak. Egy dühös gimnazista dühös beszédet tart, amiben számon kéri Orbán bácsit, hogy nem tett semmit a felmelegedés ellen. Eközben célegyenesbe fordul az összefogás, az ellenzéki előválasztáson nyertes Puzsér Róbert mellett csak a Liberálisok, az MSZP-P, a DK, a Momentum Mozgalom indít jelöltet. Budapesten kikapnak Tarlóstól, amit az összefogás hiányával és a közmédia egyoldalú tudósításaival magyaráznak, de vidéken, néhány városban meglepetésgyőzelmeket aratnak, ami meggyőzi őket arról, hogy az irány helyes, csak a körülmények lejtettek a Fidesznek.

November

Mivel a budapesti vereségüket az önkormányzati választáson a közmédia egyoldalú tudósításaival magyarázták, az ellenzék képviselői beköltöznek az MTVA épületébe, ahonnan valódi híreket olvasnak fel facebookos közvetítések során és igyekeznek sérüléseket szerezni, hogy a mártíromságukkal bőszítsék fel rohamig a kint, a hidegben tüntető híveiket. Hadházy végül kihajítja Szél Bertalant, miközben őt a biztonsági őrök hajítják ki, és ez elegendő témát nyújt decemberre.

December

Az év végére mindent beleadnak az ellenzékiek. Hadházy és Szél a köztévé és az Ügyészség között ingáztatja a több száz fős tömeget, akiknek már nagyon elege van abból, hogy senkit nem lőttek agyon statáriális jelleggel a velük udvariatlankodó köztévés személyzet tagjai közül. A forradalom élcsapatát alkotó Ligetvédők, Sárgamellényesek, Iskolás Kommunisták, tuaregek és az Echelon-tanúk pedig általános szrtájkok keretében próbálják megbénítani a West End parkolóját.

Szilveszterkor a mormota aludni tér, hogy januárban folytassa az ellenállást.