Közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztérium Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága, melyben a 2016-ban végzett 15-29 év közötti, magyarországi és külhoni magyar fiatalok bevonásával készült, nagymintás ifjúságkutatás részleteit fejti ki. A kutatás szerint szerint a fiatalok büszkék magyarságukra, nyelvünkre, hazájuknak érzik és szeretik Magyarországot. A megkérdezettek saját helyzetüket és a társadalmi közérzetet is jóval kedvezőbbnek ítélik, mint a korábbi vizsgálatokban. Elsősorban a munkavállalási terveikkel, az anyagi helyzetükkel, illetve a személyes kapcsolataikkal elégedettebbek a korábbi felmérésekhez képest.
Négyévente nyolcezer, 15-29 év közötti fiatal mondja el véleményét családról, házasságról, gyermekvállalásról, továbbtanulásról, karrierről, barátokról és további olyan kérdésekről, amelyek aktívan foglalkoztatják őket. A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 közelmúltban megjelent tanulmánykötetéből kiderül, a fiatalok saját anyagi és társadalmi helyzetükkel elégedettebbek, mint korábban, döntő többségük pedig kizárólag Magyarországon, valamint házasságban képzeli el a jövőjét.
A 2016-ban végzett, magyarországi és külhoni magyar fiatalok bevonásával készült, nagymintás ifjúságkutatás szerint a fiatalok büszkék magyarságukra, nyelvünkre, hazájuknak érzik és szeretik Magyarországot. A megkérdezettek saját helyzetüket és a társadalmi közérzetet is jóval kedvezőbbnek ítélik, mint a korábbi vizsgálatokban. Elsősorban a munkavállalási terveikkel, az anyagi helyzetükkel, illetve a személyes kapcsolataikkal elégedettebbek a korábbi felmérésekhez képest.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok kétharmada kizárólag Magyarországon képzeli el a jövőjét. Egyharmaduk ugyan rövidebb-hosszabb ideig külföldön dolgozna vagy tanulna, de esetükben is a döntő többség (83%) visszatérne Magyarországra a külföldi tapasztalatszerzés után és itthon kamatoztatná tudását.
A fiatalok legfőbb indoka az itthon maradásra a családjukhoz való kötődés, ez 71%-ukat befolyásolná a maradásban, míg második helyen a barátok, harmadik helyen pedig a hazához való ragaszkodás szerepel. A megkérdezettek fontosnak tartják a gyermekvállalást, úgy érzik, a boldogsághoz jelentősen hozzájárul a gyermekek nevelése. Azok a fiatalok pedig, akik még nem élnek házasságban, kétharmad arányban állítják, hogy a jövőben házasságot szeretnének kötni.
Magyarország Kormánya minden lehetséges eszközzel támogatja a fiatalok továbbtanulását, munkavállalását, családalapítását és otthonteremtését. A kormány január 1-je óta a 35 év alatti fiataloknak megtéríti egy sikeres közép- vagy felsőfokú komplex nyelvvizsga díját, július 1-től pedig a 20 év alattiak számára a KRESZ tanfolyam és vizsga árát is. Az intézkedések népszerűek, július 31-ig közel 14000 kérelem érkezett be a nyelvvizsga-díjak utólagos megtérítésére, míg mindössze 1 hónap alatt közel 400 fiatal élt az ingyenes KRESZ tanfolyam és vizsga díjának visszatérítési lehetőségével.
Január 1-je óta hazánkban a legalacsonyabb az Európai Unión belül az internetezést terhelő általános forgalmi adó, miután a kormány kezdeményezésére a parlament 18-ról 5%-ra csökkentette azt. 2018-tól a diplomás GYED már a gyermek kétéves koráig jár az érintett szülőnek, valamint gyermekvállalás esetén a kormány felfüggeszti, mérsékli, vagy teljes egészében elengedi az édesanyák diákhitel-tartozását. A kormány a Diákhitel1 esetében a felvehető összeget havi 70.000 forintra emelte, kamatmentessé tette a Diákhitel2-t, és a külföldi tanulmányokat folytatók számára az igényelhető maximális összeg is növekedett, elérve a havi 140.000 forintot. A Munkahelyvédelmi Akció, az Ifjúsági Garancia Program, a vidéki fiatalok letelepedését támogató Esély Otthon vagy a pályakezdést segítő Önkéntesség személyre szabva program is mind-mind a fiatalok életkezdését szolgálja.
Az elmúlt években a kormány intézkedéseinek köszönhetően a 25 éven aluliak foglalkoztatási rátája jelentősen javult Magyarországon, továbbá a legfrissebb adatok szerint már 9,5%-ra csökkent a korosztály munkanélküliségi rátája. Ez az adat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, hiszen bőven Európai Uniós átlag alatti (15,2%) arányról beszélhetünk.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS