Pesti Srácok

EMMI: lezárultak az idei tankötelezettségi eljárások

EMMI: lezárultak az idei tankötelezettségi eljárások

Az Oktatási Hivatalhoz 16 480 tankötelezettségi halasztási kérelem érkezett január 15-ig, amelyek legnagyobb részét már el is bírálták, és 96 százalékban helyt adtak a szülők kérelmének - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.

A döntéssel az Oktatási Hivatal lehetővé tette további egy évre az érintett gyermekek óvodai nevelésben való részvételét, szakértő kirendelésére csak az eljárások 53 százalékában volt szükség. A minisztérium tájékoztatása szerint a tankötelezettség korábbi megkezdésére 237 kérés érkezett, a hivatal ezek többségének is helyt adott, így ezekben az esetekben a gyermekek a 6. életévük betöltését megelőzően kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat.

Az Országgyűlés még 2019-ben hozott döntést arról, hogy 2020. január 1-jétől csak a szülő vagy gyám kérelme alapján, szakmailag indokolt esetben maradhat a 6. életévét már betöltött gyermek az óvodai nevelésben. Ezzel szoros összefüggésben döntés született arról is, hogy a 3. életévüket már betöltött gyermekek legfeljebb egy évre, a Kormányhivatal döntése alapján kaphatnak felmentést az óvodába járás alól. Az intézkedések célja az oktatás eredményességének javítása, ugyanis a különböző nemzetközi felmérések egyértelműen alátámasztják, hogy a 3 éven át óvodai nevelésben részt vevő gyermekek esetében jobb tanulói teljesítmények várhatók, mint azoknál, akik ennél rövidebb ideig jártak óvodába. A tankötelezettség kérelemre kezdeményezett halasztásával kapcsolatos eljárást vizsgálja az Alkotmánybíróság, illetve a közelmúltban megvizsgálta az alapvető jogok biztosa, aki az eljárás több - jelenleg is alkalmazott - garanciális elemét kérte törvényi szinten rögzíteni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megvizsgálja a konkrét felvetéseket és kész az eljárás garanciális elemeinek megerősítésére - közölték.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.