Bukarest törököt fogott

Köztudott, a román külpolitikai közgondolkodás egyik állandója az Oroszországtól való, gyakran indokolatlan gyűlöletbe hajló, zsigeri félelem. Mindennek számos, különösen a történelmi múltban gyökerező magyarázata van. A bukaresti diplomácia ennek megfelelően – az ellenségem ellensége: barátom alapon – próbálja alakítani az ország külpolitikáját. Igy vált Törökország a XX. század során Románia egyik legfőbb külpolitikai partnerévé. Az aktív amerikai segédlettel kiprovokált ukrán válság óta ez fokozottan érvényesnek tűnt, különösen, hogy a NATO egy ideje nagyobb figyelmet szán Romániának. A két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottnak tűnnek, a török tőke is – elsősorban a kis- és közepes vállalkozások területén – megjelent Romániában. lyen körülmények között meglepetésként hat a török-román viszonyban beállni látszó változás, aminek – ezt fontos kiemelnünk – nem a román félben kell az okát keresnünk, annál inkább a múlt heti eseményekben, a sikertelen katonai zendülés után most Törökországban zajló politikai tisztogatásban. Mi is történt tulajdonképpen? Annyi, hogy a török nagykövet egy Romániában működő magániskola-hálózat azonnali bezárását követelte Bukaresttől. Kérését az ankarai kormány azzal indokolta, hogy az általa államcsínykísérlettel vádolt, az USA-ban élő Fethullah Gülen hitszónok köre finanszírozza a tizenegy tanintézményből – alap- és középiskolákból, illetve a Lumina (Fény) egyetemből – álló említett magániskola-hálózatot. Romániában, különösen a Csau-rezsim bukása után, akárcsak szerte a világon, rohamosan romlik a közoktatás minősége, ezért egy-egy magánoktatási intézmény felbukkanása üde foltot jelent az egyébként gyászos összképben. Feltehetően ezért bizonyult népszerűnek a szóbanforgó, bár egyáltalán nem olcsó iskolahálózat, amelynek jelenleg megközelítőleg 3 ezer tanulója van, 85 százalékuk román nemzetiségű, a tandíjak pedig évi 3 és 7 ezer euró között mozognak. Tanulóik igen sikeresnek bizonyultak a nemzetközi tanulmányi olimpiákon is. Ezért is érintette érzékenyen az oktatásért még valamiféle elkötelezettséget érzőket a török nagykövet felszólítása. A török kormány szerint Fethullah Gülen hitszónoknak két arca van: az egyik, amelyik iskolákat tart fenn toleranciáról és békéről beszél, míg a másik arca arra biztatja a híveit, hogy várják ki a megfelelő pillanatot, amikor magukhoz ragadhatják a hatalmat. Ezek szerint a Gülen-féle csoportosulás iskoláinak befogadásával Románia törököt fogott…