Székelyföld esélyei

Újra terítéken Románia területi-közigazgatási átalakítása, a regionalizáció. Örökzöld téma ez, s szinte megoldhatatlan. Merthogy alkotmánymódosítást feltételez. Az egymást váltogató kormányok rendre nekigyűrkőztek, aztán, amint meggyőződtek, hogy nem tudnak közös nevezére jutni, csendben kihátráltak a terv mögül. A jelenlegi, szakértőinek mondott kormány is elővette a témát, a miniszterelnök be is jelentette, hogy hamarosan napirendre tűzik a régiókról szóló társadalmi vitát. Hogy ezúttal több sikerrel járnak-e, mint a korábbi kormányok, az nagyon kétséges. Romániában jelenleg 8 fejlesztési régió létezik, mert hogy működne, az nehezen állítható. Ezeket ruháznák fel közigazgatási szerepkörrel, jogosítványokkal. A jelenlegi felosztás miatt az ország rendre elesik az európai uniós forrásoktól, a túl nagy régiókon belül óriási különbségek vannak a gazdagabb és a szegényebb megyék között, ami csak tovább fokozódik. A szétfejlődés tagadhatatlan. A területi-közigazgatási újrafelosztás szükségességében még úgy ahogy megegyezik a román politikum, azon túl viszont már szinte semmiben. Ebben a kérdésben hangsúlyosan érvényesül a helyi politikusok, a kiskirályok érdeke, akik – ha a helyzet megkívnja – pártjuk országos vezetőivel is szembemennek. Sajátos színfoltot jelentenek a magyar törekvések, az önálló székelyföldi régió nem túlságosan hangos követelése. Egyébként már megszokhattuk, hogy minden hasonló átszervezéskor a magyarlakta területeket rendszerint román többségűhöz csatolták. Ez történt az egykori Magyar Autonóm Tartomány esetében is, amelytől magyar vidékeket csatoltak el, s román lakosságú területeket csaptak hozzá. Az RMDSZ elképzelése szerint – a „szövetség” még túlzással sem nevezhető a székelyföldi autonómia elkötelezett harcosának – a jelenlegi megyék csoportosítása által alakíthatók ki az új területi-közigazgatási egységek, számszerint 16, beleértve a Hargita, Kovászna, Maros megyékből álló székelyföldi, illetve a Bihar, Szatmár, Szilágy megyékből álló partiumi régiót. A román nacionalisták álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy Romániában etnikai alapon hozzanak létre valamely régiót. Ebből következően szinte kizárt, hogy a román döntéshozók önszántukból belemennének egy hasonló megoldásba. Ezért hiba, hogy az RMDSZ – a kormányzás bűvöletében – lemondott az önálló külpolitizálásban rejlő lehetőségekről.