Csau szelleme kísért

Az 1989-es rendszerváltás óta nem tapasztalt méretű tüntetéshullám söpört végig Románián szerda este. A bukaresti Victoria palota előtti téren 150 ezren, szerte az országban további 250 ezren demonstráltak. Az országos felháborodás oka: a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás módosításáról szóló sürgősségi rendeletet, illetve a részleges közkegyelemről szóló törvénymódosítás. A balliberális kormány a jobboldali ellenzék, az államelnök, az igazságszolgáltatás vezető szervei, a hazai közvélemény, Románia nemzetközi partnerei bírálata ellenére döntött az ügyben. Mi is történt tulajdonképpen? A sürgősségi kormányrendelet azonnali hatállyal módosítja a btk-t, egyebek mellett megváltoztatja a hivatali visszaélés meghatározását. Ezentúl nem minősül hivatali visszaélésnek, ha az okozott kár értéke nem éri el a 200 000 lejt. A hasonló visszaélések ezentúl csak adminisztratív kihágásnak minősülnek, a hatóságok kötelesek ugyan behajtani az okozott kárt, de az elkövető ellen nem indul büntetőeljárás. Továbbá: jogszabály kibocsátása, jóváhagyása vagy elfogadása nem minősülhet hivatali visszaélésnek akkor sem, ha az egyének vagy intézmények jogait vagy legitim érdekeit súlyosan sérti. A kormány elfogadta az egyes börtönbüntetéseket közkegyelemben részesítő törvény tervezetét is, ami viszont csak a parlamenti vita és elfogadás után léphet majd érvénybe. A jogszabálymódosítások, illetve a közkegyelem haszonélvezői elsősorban a posztkommunista párt befolyásos politikusai - beleértve a jelenlegi pártelnököt, Liviu Dragneat, aki felfüggesztett börtönbüntetése mellett újabb per elé is néz -, illetve a holdudvarhoz tartozó vállalkozók. Kedd éjszakai döntésével a kormány gyakorlatilag engedélyezte a szabadrablást. Sokan diktatúráról is beszélnek, s nem ok nélkül, hiszen a kiszivárgott hírek szerint következő lépésként összevonnák a korrupcióellenes ügynökséget (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben illetékes ügyösztályt (DIICOT), leváltanák a főügyészt, majd felfüggesztenék tisztségéből Klaus Johannis államfőt. Az éjszaka leple alatt hozott döntések megütközést okoztak Románia külföldi partnerei között. Az USA, Kanada, Németország, Franciaország, Hollandia és Belgium bukaresti nagykövetei aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a kormány előzetes bejelentés nélkül, fű alatt hozta meg az említett határozatait. Brüsszel is megszólalt, az EB elnöke, Jean-Claude Juncker, és alelnöke, Frans Timmermans által aláírt közleményben jelezte: „nagyfokú aggodalommal” követik a romániai történéseket. Az biztos, ami kedden késő este történt, csak tovább mélyítette a román politikai osztály és a lakosság között húzódó szakadékot. És még valami: az RMDSZ a történtek ellenére sem mondta fel a posztkommunista kormánykoalícióval kötött együttműködési egyezséget.