Pesti Srácok

Az RMDSZ a CEU-t választotta

Az RMDSZ a CEU-t választotta

Az erdélyi magyarok sem maradhattak ki - vagy önként, senki által nem kényszerítve, (Internacionálét?) dalolva soroltak be maguk is - a budapesti Soros-egyetem körül kirobbant, a liberális oldal által felturbózott, felhabosított botrányból. Az korábban is nyilvánvaló volt - elsősorban a nemzeti vonatkozású témákban elfogalalt álláspontjaik alapján -,hogy az erdélyi, főleg kolozsvári magyar egyetemi értelmiség tagjai a harcos liberálisok közé tartoznak. Megnyilatkozásaik a liberális demokrácia jegyeit viselik, napjaikat a politikai korrektség - jelentsen ez bármit is - bűvöletében élik. A globalista és nemzeti érdek, a liberalizmus és az illiberállis demokrácia ellentétpárból nyilvánvaló, hogy melyiket választják. Beszéljünk világosan: ők azok, akik az RMDSZ által az utóbbi huszonöt évben követett “merjünk kicsik lenni” politikai magatartást, harcmodort sugallták. A botrány szinte másnapján már az erdélyi magyar Soros-kitartottak is kötelességüknek érezték - esetleg sugallták nekik valahonnan? -, hogy letegyék a garast a CEU mellett. Százan a Soros-függő erdélyi magyar egyetemi oktatók, kutatók és véleményformálók közül azonmód aláírták azt a Balog Zoltánnak címzett, hétfőn nyilvánosságra hozott nyílt levelet, amelyben arra kérik a magyar kormányt, hogy vonja vissza a CEU működését “veszélyeztető” törvénymódosítási javaslatot. Az aláírók, mintha nem tudnák, mi is a konfliktus lényege, feltehetőleg a peregrinusokra hivatkozva azzal érvelnek , hogy több évszázados hagyománya van annak, hogy erdélyi diákok hazaviszik szülőföldjükre a nyugati egyetemeken szerzett tudásukat, amivel jelentős mértékben hozzájárultak „az erdélyiség és a magyarság megőrzéséhez, megmaradásához” is. Az egykori peregrinusokra valóban illik az állítás, de ahogy elnézem az utóbbi huszonöt-harminc év történéseit - különös tekintettel a két legutóbbi népszámlálás között negyed millióval megfogyatkozott erdélyi magyarságra -, az utóbbi időben nem sokan jöttek haza, legalábbis annyian biztosan nem, hogy kontinuitásunkat a szülőföldön biztosíthatnák. A kolozsvári libsi értelmiség után, maga Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is úgy érezte, nyilvánosságra kell hoznia véleményét. „Ha sor kerülne az egyetem bezárására, az óriási veszteség lenne Magyarország, Közép-Kelet Európa, az akadémiai szféra, a humán- és társadalomtudományok számára (…)” - mondta. Azaz, a CEU kapcsán a Soros-hívek és a magyar kormány között kibontakozott konfliktusban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a CEU mellett tette le a garast. Hogy mindenki megértse: a magyar kormány ellen! Innentől a helyzetet illetően, azt hiszem, minden spekuláció fölösleges...

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?