Mire lenne jó egy erdélyi román-magyar vegyespárt?
A nagyváradi városháza dísztermében tartott múlt pénteki konferencián felmerült többek között egy erdélyi vegyespárt alapításának gondolata. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület által szervezett konferencia résztvevői a román-magyar kapcsolatok jelenlegi állapotáról kialakult véleményeket járták körül, különös tekintettel az Erdély Romániához csatolását kimondó Gyulafehérvári Nagygyűlés jövő évi centenáriumára. A vegyespárt szükségességét Sabin Gherman kolozsvári publicista, az
Elegem van Romániából
röpirat szerzője hangsúlyozta, mondván csak így mutatkozhat esély az erdélyi autonómia megteremtésére. Az ötletgazdáról csak elismeréssel szólhatunk, évek, akár azt is mondhatnánk, évtizedek óta a román-magyar kapcsolatok rendezésének szorgalmazója, elszánt hirdetője. Meg is kapja rendszeresen a román nemztféltőktől a magyarbérenc jelzőt. Kérdés: milyen esélye lehet az általa javasolt vegyespártnak? Mondjuk ki: nem sok. Különösen jelenleg a mindkét fél, de különösen a szélsőséges román körök által szándékosan táplált kölcsönös bizalmatlanság légkörében nem. Úgy tűnik, a Kárpát-medencében még nem jött el a hasonló politikai építkezés ideje. Ezt a szlovák-magyar vegyespárt, a MOST-HíD példája bizonyítja a leginkább. Mindenesetre igen kétséges, hogy egy hasonló vegyespárt lehet a helyes megoldás. Erdélyben megtapasztalhattuk, milyen a vegyes intézményekben való román-magyar együttélés. Különösen a vegyes iskolák szolgáltak szomorú tapasztalatokal, ahol a magyar elemet rövidesen indokolatlanul háttérbe szorították. Legyen világos: értelmes ember nem vágyik oda, ahol csak másodrendű állampolgárként számítanak rá. A fentről érkező ukázra létrehozott kényszerű etnikai együttélés, közösködés mindig a hátrányunkra volt. Ebből következően minden jel arra mutat, hogy még nem jött el a vegyespártok ideje. Ezt látta felismerni a Fidesz is, amely az elszakított nemzetrészek esetében szintén az etnikailag tiszta magyar pártokban látja a hatékony magyar érdekképviselet egyedüli garanciáját. Ennek ellenére meg kell becsülnünk a hozzánk, ügyünk felé jóindulattal, nyíltsággal közelítőket, s bár sok esetben sokak rászolgáltak a bizalmatlanságunkra, mi ne taszítsunk el senkit indokolatlanul magunktól. Inkább éljenek vissza a bizalmunkkal százszor is, minthogy egyetlen bizalmat érdemlőtől azt mi megtagadjuk. A címbéli kérdésre pedig - mire jó egy erdélyi román-magyar vegyespárt? - csak azt válaszoljhatjuk, hogy jelenleg, sajnos, semmire. De csak rajtunk múlik, hogy eljön-e majd annak is az ideje... Véleményem szerint.
