Hosszú az út az állásfoglalástól a cselekvésig
Hétfőn közös állásfoglalást írt alá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt az autonómiatervek összehangolásáról. Az előzmények ismeretében az esemény, a közös akaratnyilvánítás némileg meglepetésként hatott, hisz még egy hónapja sincs, hogy Kulcsár-Terza József, az RMDSZ színeiben megválasztott MPP-s politikus egyéni kezdeményezésként volt kénytelen benyújtani a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútum-tervezetét, mert senki, még saját pártjának elnöke sem csatlakozott hozzá. Mivel magyarázható az alig néhány nap után bekövetkezett hirtelen változás? A sajtó értesülései szerint ebben meghatározó szerepe volt Szili Katalinnak, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízottnak. Az eseményre, amint az aláírók kiemelik, száz évvel a Gyulafehérvári Nyilatkozat, illetve huszonöt évvel a Kolozsvári Nyilatkozat után került sor. A szöveg megfogalmazói leszögezik:
“
a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt
”
. A dokumentum a továbbiakban rámutat a kívánatos autonómiaformákra:
“
Az erdélyi magyarok eltérő interetnikus viszonyaik, eltérő lehetőségeik, jövőképük tekintetében különböző típusú autonómiaformákat igényelnek: regionális autonómiát a tömbben élőknek, önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeinknek és kulturális autonómiát minden romániai magyarnak.
”
A dokumentumot végigolvasva azonban hiányérzetünk támad: az elképzeléseken túl a konkrét cselekvésre vonatkozó egyetlen időpontot sem találni benne. Szintén a kiszivárgott hírek szerint az RMDSZ kívánta így. Ha kajánkodni akarnánk, azt mondanánk: azért, hogy a későbbiekben ne lehessen rajtuk számon kérni semmit. Alig száradt meg a tinta a dokumentumon, máris beindult a magyarellenes román médiagépezet. Előbb a legfőbb román pártok elnökei ítélték el a szerintük alkotmányellenes és egyben románellenes lépést. Előbb az ellenzéki liberálisok (PNL) magyar származású elnöke, majd a posztkommnista szocik (PSD) elnöke zárkózott el még csak a felvetés gondolatától is. Egyes hírtelevíziókban egész este folyt a magyarellenes úszítás, sokan már odáig mentek, hogy Orbán Viktort vélték felfedezni a dolgok hátterében, sőt magát a patás ördögöt, Putyint. És még csak januárt írunk. Mi lesz itt még, uramisten, a decemberi centenáriumi évfordulóig...
