Pesti Srácok

Megpecsételődött a magyar nyelvű orvosképzés sorsa

Megpecsételődött a magyar nyelvű orvosképzés sorsa

A két intézmény vezetőinek közös akaratából eldöntetett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem egyesítése. A MOGYE szenátusának magyar tagjai távolmaradásukkal tiltakoztak ugyan a döntés ellen, megakadályozni azonban nem tudták, hisz nélkülük is döntésképes volt a testület. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet 1948-ban hozták létre, miután az 1945-ben Kolozsvárról Vásárhelyre átköltözött orvosi kart önállósították. Az új egyetem tanulmányi nyelve a magyar volt.

1962

-ben, bukaresti nyomásra, bevezették a kétnyelvű oktatást, az előadásokat románul és magyarul, a gyakorlati órákat csak románul lehetett hallgatni. Attól kezdődően folyamatos a magyar diákok részarányának visszaszorítására irányuló, a magyar oktatás leépítését, majd felszámolását célzó intézkedések sora. Ebbe a sorba illeszkedik a két vásárhelyi felsőoktatási intézmény egyesítését kimondó szerdai döntés is, ami gyakorlatban 2019 őszétől valósulhat meg, ha a román Oktatásügyi Minisztérium is jóváhagyja a fúziót. Tehát a labda a politikum, pontosabban az RMDSZ térfelén pattog: nekik kellene rávenniük a román kormányt, hogy megakadályozza a két intézmény egyesítését. Hogy képesek lesznek-e rá, az nagyon kétséges. A helyzet - az előzmények ismeretében ez kimondható - nem túl ígéretes. Az RMDSZ eddigi kormányzati szerepvállalásai, néhány apró részsiker ellenére, nem jártak sok eredménnyel. Ez elsősorban az oktatás területén a legszembetűnőbb: az önálló magyar tannyelvű állami tudományegyetemről ma már szó sem esik, a MOGYE önálló magyar tagozatának felállítása pedig – bár már hét esztendeje törvény rendelkezik róla – elbukott az egyetemi autonómiára hivatkozó román többségű intézményi vezetés ellenállásán. Az RMDSZ érdekérvényesítő erejéből ma már a marosvásárhelyi római katolikus középiskola újraindítására sem futja. Mindenesetre nehéz napok várnak a magyar orvosképzés sorsáért még felelősséget érző oktatókra, ha a mostani, magyarbarátsággal nem vádolható román szenátusi tagok mellett a Petru Maior bizonyítottan sovénnacionalista vezetőivel is meg kell majd küzdeniük. Ezek után adódik a kérdés: nem lenne-e helyes megoldás az orvosit, meg az egyetemen folyó egyéb magyar nyelvű képzést átmenteni a magyar állami támogatással működő Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemre?

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?