Romlik az EU megítélése Romániában is
Elkerülhetetlenül változik az Európai Unió megítélése a románok körében is. Míg korábban, a szocialistának mondott világrendszer bukását közvetlenül megelőző és azt követő időkben még kételyek nélkül azonosult mindenki a közös Európa gondolatával, az Uniótól várta ki-ki a maga Kánaánját, vagy legalább a jobb, emberhez méltóbb élet lehetőségét, addig mára jelentősen megváltozott a helyzet: egyre többen fogalmazzák meg fenntartásaikat az EU-val kapcsolatosan. Még itt, Romániában is, ahol a sajátos jegyeket mutató néplélekből, az adott geopolitikai valóságból, a történelmi hagyományokból adódóan mindig kívülről, fentről várták, hogy valaki megmondja a tutit, hogy megoldja az éppen aktuális problémákat. Amik, éppen a felsoroltakból fakadóan, törvényszerűen követték egymást. Mint jeleztem, Romániában jelentősen csökkent a EU iránti bizalom. Ez derült ki abból a 2018. szeptember 8. és 26. között készült Eurobarométer felmérésből, amely során 27 474 európai polgárt kérdeztek meg személyesen a Kantar Public munkatársai az EU 28 tagállamában. Lássunk néhány adatot: az Európai Parlament által közzétett friss felmérésből kiderül, hogy a román lakosság 49 százaléka pozitívan vélekedik az EU-hoz való tartozásról, ami még mindig jó arány, de tíz százalékos csökkenést jelent az idei év áprilisához képest. Bár nőtt az euroszkepticimus, a románok 65 százaléka egyáltalán nem támogatná a kilépést. Kiderült: egy, a Brexit mintájára tartandó referendumon mindössze 14 százalék szavazna igennel. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek 30 százaléka szerint az EU-tagság semmi jót nem hozott az ország számára. Hogy mi az oka az Unió megváltozott megítélésének, különösen itt, Romániában, de szerte Kelet-Közép Európában, azaz a kontinens korábban szerencsétlenebbnek tartott felén, arról eddig is sokféleképpen vélekedtek. Egyvalami biztos, egyre többen döbbennek rá, egyre többen mondják ki: az EU nem annak bizonyult, aminek remélték, reméltük. Egyre világosabbá vált, hogy ránk, a másik, a volt Unió érdekszférájába tartozókra csak amolyan általános lerakatként, felvevő piacként, esetleg nyersanyag- és munkaerőforrásként volt szüksége a nyugati államoknak. Amióta pedig a muszlim tömegek bevándoroltatását erőltetik, egyre világosabbá váltak az európai államok szétfejlődésének a jelei. Hogy Románia éppen merre tart, illetve a jól ismert szokásához híven éppen milyen irányt vesz a későbbiekben, arra egyelőre nehezen lehetne következtetni. Eddigi tapasztalataink alapján azonban a legvalószínűbb, hogy marad a loccs ide, liccs oda gyakorlat mellett.
