Új szelek fújdogálnak a Magyar Polgári Pártnál?

A novemberi tisztújítás után máris kezdetét vette az erdélyi Magyar Polgári Párt újrafazonírozása, vagy ahogyan az új elnök, Mezei János képletesen nevezte: a ráncfelvarrási kísérlet. Mi tagadás, bőven rájuk is fér. Elégséges, ha csak a 2012-es helyhatósági választások utáni hat évet tekintjük, hogy megállapítsuk: önfeladásban, arculatvesztésben már-már odáig jutottak, ahonnan csak igen ritkán van visszaút. A Székelyföldet leszámítva szinte mindenütt teljesen kiürült a párt, ma már alig-alig találni működő helyi szervezetet. Mindez Biró Zsolt elnöksége idején alakult így, akinek a nevéhez kapcsolódik az a szerencsétlen folyamat, amely által az alakulatot szinte teljesen kiszolgáltatta az RMDSZ-nek. Abban, hogy ilyen könnnyen feladták önállóságukat a budapesti politikának is megvan a maga szerepe. Ne feledjük, Kövér László a mai napig a párt tiszteletbeli elnöke. Mindenesetre a Fidesz-KDNP felől érkező, az RMDSZ iránti elnézőbb magatartásra vonatkozó elvárásoknak az MPP önként és dalolva próbált megfelelni. Még annak árán is, hogy közben tudták: az út, amelyre léptek a semmibe vezet. Az RMDSZ – bár akkoriban sokan dohogtak emiatt a „Szövetségben” – maga is lepengette a júdáspénzt azzal, hogy az MPP identitásának teljes feladásáért cserébe az egykori pártelnököt, illetve Kulcsár-Terza Józsefet felvette a saját jölöltlistájára és parlamenti mandátumhoz juttatta. Az igazsághoz tartozik, hogy utóbbi – Biró Zsolt értékelhetetlen törvényhozói produkciójával ellentétben – rászolgált a választói bizalomra: azáltal, hogy magánkezdeményezésként nyújtotta be a Székelyföld autonómiájára vonatkozó, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezetet, többet tett e téren, mint az RMDSZ törvényhozói együttvéve, akik egytől-egyig megtagadták a dokumentum aláírását. Hasonlóképpen járt Kulcsár-Terza pártjának akkori elnökével, a novemberben félreállt/félreállított Biró Zsolttal is. A tisztújátás után, amely azért vált szükségessé, mert a párt alapszabályába iktatták a törvényhozói és a pártelnöki tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozó paragrafust, az új elnök, a gyergyószentmiklósi polgármesterként korábban igazságtalanul meghurcolt Mezei János nyomban nekilátott a „ráncfelvarrásnak”, azaz a munkának. A cél: a párt önálló politikai akarat megjelenítésére alkalmas és hajlandóságot is mutató entitásként való elismertetése. Első lépésként találkozott mind az RMDSZ – amelyhez érvényes együttműködési szerződés köti –, mind az azonos alomból származó Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel. Hogy az ilyenkor szokásos protokolláris jellegű témákon túl, még milyen kérdéseket érintettek, s főleg, milyen következtetéseket szűrt le mindebből az új elnök, azt nehéz lenne megmondani. Tény, hogy a Borboly Csaba Hargita megyei onkormányzati elnök által az áfa-visszaosztásra vonatkozó állításait határozottan cáfolta, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy megkurtítják, hátrányos helyzetbe hozzák az MPP-s elöljárók által vezetett településeket. El kell ismernem, a korábbiakhoz képest mindenképpen szokatlanul határozott fellépés volt ez, ha így folytatják, akár sikeresnek is bizonyulhat a Mezei által emlegetett „ráncfelvarrás”. Mindenestre a következő két évben sorra kerülő négy választás jó alkalom lehet arra, hogy bizonyítsa a párt: helye van, számolni kell vele a romániai politikában.