Pesti Srácok

Kampány

Kampány

Kisebbfajta diplomáciai perpatvart kavart az RMDSZ elnökének elmúlt hét végi esete. Történt, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalapításának harmincadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségre Ungvárra igyekvő Kelemen Hunort feltartóztatták a határon, ahol közölték vele, hogy másfél évre kitiltották Ukrajnából. Kelemen azon nyomban beszámolt a sajtónak a történtekről, a hír pillanatok alatt szétterjedt kis magyar világunkban. Az esetre reagált mind a magyar, mind a román diplomácia: az előbbi berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét a Külügyminisztériumba, az utóbbi pedig úgy reagált, hogy gyakorlatilag nem reagált. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyarok és románok elleni provokációnak nevezte az esetet, ezzel szemben román kollégája, Teodor Meleșcanu jó balkáni szokás szerint diplomatikusan hallgat. Az – előre bekalkulált? – eredmény nem maradt el: az RMDSZ elnöke sokak szemében máris mártírként tűnhetett fel. Ami, ismerjük be, nem elhanyagolható előny, különösen nem a választások előtti kampányidőszakban. Mások rengeteget agyalnak azon, hogyan fordítsák maguk felé a gyanútlan választópolgárok szimpátiáját, Kelemen Hunornak pedig lám, csak úgy magától kínálkozott a lehetőség... Az RMDSZ elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva kifejtette: kitiltása hátterében vélhetően a kisebbségi jogokkal kapcsolatos állásfoglalásai állhatnak. Pedig – és ezt már maga Kelemen mondta – ő soha nem sértette meg az ukrán államot, még akkor sem, amikor két éve – több román képviselőhöz hasonlóan – maga is határozottan szót emelt az anyanyelvű oktatást korlátozó új ukrán oktatási törvény ellen. Ismerjük – az elmúlt harminc esztendő bőven szolgáltatott példát rá – az RMDSZ kényes, általában magyar nemzeti sorskérdéseket érintő témákban kifejtett állásfoglalásainak, véleményeinek „határozottságát”. Az pedig – mármint a határozottság – mindig addig terjed, ameddig nem sérti a románok, ebben az esetben az ukránok ilyen irányú, mindenesetre túlméretezett érzékenységét. Pont. Ami számomra nem világos: miért és mikor tiltották ki Kelement Ukrajnából? Az RMDSZ elnöke által elmondottakból annyit tudunk meg, hogy a kitiltása, az útlevelébe beütött pecsét szerint 2020 októberéig szól.Ukrajna bukaresti nagykövete viszont még vasárnap azt állította: Kelemen Hunort már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, és beutazását az országba nem először akadályozták meg szombaton. Ezzel szemben Kelemen azt állítja, a legutóbbi húsz évben egyetlen egyszer sem próbált belépni Ukrajnába. Nos, a két állítás bizony homlokegyenest ellentmond egymásnak. Magyarán: valaki nem mond igazat. Pontosabban: hazudik. Hogy ki, az előbb-utóbb kiderül. De az már senkit sem fog érdekelni. Legalábbis a most folyó kampányra már nem lesz hatással...  

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.