Összefogás – cél vagy eszköz?
Ugyan lépten-nyomon az együttes fellépés, az összefogás szükségességéről papolnak az erdélyi magyar pártok vezetői, de egyelőre addig se jutottak, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Legutóbb épp az EP-választások alkalmával utasította vissza az RMDSZ a közös lista indítására vonatkozó indítványt, fontosabbnak tartva annak bizonyítását, hogy a “Szövetség” az egyetlen kakas a szemétdombon, semmint hogy engedje, hogy esetleges harmadikként más alakulat jelöltje is mandátumhoz jusson. Hogy ebben mennyire játszhatott közre a Fidesz támogatásából fakadó magabiztosság – személyesen Orbán Viktor is a tulipánosok mellett kampányolt –, nem tudható. Mint ismeretes, még így is jelentős számú Kárpátokon túli, magyarok által alig lakott területekről származó voksra volt szükség ahhoz, hogy összegyűljön a küszöb átlépéséhez szükséges szavazatarány. Az összefogás témája került újra terítékre az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében vasárnap megtartott Erdélyi Nemzeti Kerekasztalon, amelyről – mily meglepetés! – ismét hiányzott az RMDSZ. Ebből következően szinte értelmetlennek tűnik minden erőlködés a kispártok – Magyar Polgári Párt, Erdélyi Magyar Néppárt – részéről. Merthogy úgy fest, nem elsősorban az erdélyi magyar választópolgárokat kell meggyőzniük az együttműködés, a közös fellépés szükségességéről. Az összefogás kifejezést jó ideig kerülniük kellene a politikusoknak, mert igencsak lejáratták. A helyzet jelenlegi állása szerint az RMDSZ akkor lesz majd hajlandó bármiféle kiegyezésre az erdélyi magyar nemzeti, autonomista oldallal, amikor majd kényszert érez rá. Ez utóbbiak érdekérvényesítő ereje egyelőre nem elegendő még arra sem, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a Nagy Testvért. A mindenki által elismert nyilvánvaló szajkózása helyett, előbb a két egypetéjű alakulat újraegyesítését eredményező feltételek megteremtésén kellene fáradozniuk az említett kispártok vezetőinek. A potenciális szavazótábor ezt várná el tőlük, csak a politikai szűklátókörűségben szenvedő, pusztán kicsinyes egyéni érdekeket követő saját vezetői nem képesek felismerni az egyesülés szükségességét. Aminek pozitív üzenete esetleg újra megmozgatná a polgári értékrendet követő, nemzeti érzelmű, de az RMDSZ-ből végleg kiábrándult és elfásult szavazókat. Ez lehetne az egyetlen és egyben utolsó esély arra, hogy bármiféle kompromisszumra kényszeríthessék a végzetesen arányt és irányt tévesztett RMDSZ-t.
