Pesti Srácok

Képmutatók cselekedetei

Képmutatók cselekedetei

Teljesült Klaus Iohannis kívánsága: megbukott a kormánya, a Ludovic Orban által vezetett kabinet. Hogy-hogy, kérdezhetné bárki, az államfőnek van kormánya, s nem Romániának? Hát valahogy így van ez ebben a balkáni „sajátos” demokráciában, amelyben minden megtörténhet, s annak az ellenkezője is. Elismerem: első hangzásra akár furcsának is tűnhet, hogy az államfő saját kormányának a bukását szorgalmazza, készítse elő. Pedig pontosan ez történt. Tulajdonképpen mi is? Azt már annak idején, az Orban-kormány beiktatásakor nyilvánvalóvá tette Iohannis, hogy nem elégszik meg annyival, hogy az európai néppárti tagságot nyert liberális pártja kormányozzon, a törvényhozásban is abszolút többséget szeretne. Ezt pedig előrehozott parlamenti választások árán reméli megszerezni. Mégpedig a lehető leghamarabb. Miért a sietség? Azért, hogy a jelenlegi törvényhozás mandátumának lejártáig, azaz idén őszig ne veszítsen sokat jelenlegi támogatottságából. Ami kényelmes többség megszerzését vetíti előre. Legalábbis a jelen pillanatban. Csakhát a jelek szerint az idő nem az Orban-kabinetnek dolgozott, minden egyes kormányzással telt nappal veszített valamit népszerűségéből, a szeptemberre esedékes, még a szocik által törvénybe iktatott nyugdíjemelés belengetett elmaradása pedig nem várt következményeket vonhatott volna magával, különös tekintettel az őszi választásokra. Ezért aztán addig provokálták a sorsot – a kormányzati felelősségvállalásokkal, az utolsó estén kiadott huszonnégy sürgősségi kormányrendelettel az alkotmányosság határait feszegették, vagy meg is szegték –, amíg a parlament ki nem szavazta őket a hatalomból. Megnyitva ezáltal az utat az előrehozott választásokhoz. Hogy eljutnak-e a célig, azt egyelőre nem tudni. Mert, mint korábban jeleztem, itt semmi sem az, aminek tűnik… Vitatott és ellentmondásos szerepet játszott a történetben az RMDSZ: három hónappal a szoci kabinet megbuktatása után, újra összebútorozva egykori szövetségesével, ezúttal a kormánybuktatókat buktatta meg. Hiába érveltek azzal a tulipánosok, hogy a kétfordulós polgármester-választás miatt támogatták az Orban-kabinet menesztését, a választópolgárok a jelek szerint nem díjazzák az effajta állhatatlanságot: a legutóbbi felmérés szerint nem érnék el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.