Pesti Srácok

Csak egészség legyen

Csak egészség legyen

A pandémia frontján Romániában a helyzet egyre romlik. Legalábbis a számok tükrében. Hogy aztán mennyiben lehet hinni a számokban, az már más lapra tartozik. Csak azokban a statisztikákban hiszek, amelyeket magam hamisítottam – mondta volt Churchill. Nos, itt még azokban sem ajánlatos… Bizonyítékként az alábbi eset: kedden jelentették be, hogy országosan ismét meghaladta a 3 ezret az új esetek száma, Bukarestben pedig az ezer főre számított fertőzési ráta egyes adatok szerint 2,69, míg mások szerint 3,11. Ezek szerint az „illetékesek” még arra is képtelenek – egyáltalán: miért töltenék ezzel a drága időt? – , hogy legalább egyeztessék azokat a fránya számokat, mielőtt közzé tennék. Mi több, még Bukarest lakosságának számát illetően sem voltak képesek megegyezni: egyesek 4,5 millióval, mások 2,5 millióval számoltak. Abban megegyezhetünk, igencsak kreatívan kezelik ezeket az adatokat. Amikre hivatkozva aztán a hatóságok akár kemény jogkorlátozó intézkedéseket vezethetnek be. Ha úgy akarják… Mi ez, ha nem alkalmatlanság, a lakosság cinikus semmibevétele? Lassan megszoktuk már, hogy Romániát minden – természeti katasztrófa, nyári hőség, téli fagy, esőzés, havazás, aszály, muszáj – felkészületlenül éri… Ha pedig bekövetkezik a természeti csapás, akkor csak néznek tehetetlenül, másoktól várva a segítséget, másokra hárítva a felelősséget. Ha egyáltalán eszükbe jut, hogy valakiket esetleg felelősség terhelhet a felkészületlenség, a pánik okozta fejetlenség miatt. Akik átélték, tapasztalták, megszenvedték mondjuk az 1977-es földrengés, vagy a sorozatos áradások okozta pusztításokat, azok tudják, miről beszélek. Nem tartozom a vírustagadók közé, de azt határozottan állítom: itt mindenki – különösen a hatóságok, egészségügyi és kormányzati illetékesek – összevissza beszél. Mintha a pánikkeltés lenne a legfőbb céljuk, meg a vírusfertőzéses esetek számának mesterséges felduzzasztása. Egyetlen esetet hadd mondjak el: ismerősöm meséli, hogy lánya és veje, akik évek óta külföldön vendégmunkások, a nyáron alsó-nyárádmenti falujukban töltötték a pihenő szabadságukat, annak lejárta előtt időpontot kértek egy vírusteszthez. Miután meghányták-vetették a dolgot, úgy döntöttek, a járványhelyzetre való tekintettel, mégiscsak itthon maradnak, ezért a tesztre sem jelentek meg. Alig egy héttel később megdöbbenésükre megkapták a laborból az értesítést, amelyben közölték velük, hogy mindkettejük tesztje pozitív. Erről ennyit. Mindenesetre gyanút keltő, hogy Bukarestben úgy manipulálják az esetszámokat, ahogyan azt pillanatnyi érdekeik éppen megkívánják: általában felduzzasztják, de a szeptember 27-ei helyhatósági választásokat megelőző kampányidőszakban például stagnált… A választás napja óta viszont hirtelen megugrott. Hogy az óvintézkedések szavazókörökben tapasztalt elégtelen betartása miatt, vagy attól függetlenül, az máig tisztázatlan. Mint ahogyan minden, ami a járvánnyal kapcsolatos. Az esetek száma azóta is folyamatosan növekszik. Azon, hogy a lakosság hatóságok iránti bizalma megingott, sőt, teljesen elveszett, ezek után – meg úgy általában a hasonló esetek miatt – nem csodálkozhatunk. Csak egészség legyen, a többi nem számít!

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.