Leltár

Ha minden igaz, 2021-ben újra népszámlálást tartanak Romániában. Nem állhatom meg, hogy meg ne jegyezzem: mint minden statisztika, a cenzus is a megrendelő, azaz az állam szája íze szerint kozmetikázza – magyarán: hamisítja – az adatokat. Hogy pedig mit kíván az egységes és oszthatatlan, sőt nemzeti román állam, nos az a százesztendős gyakorlat, tapasztalat alapján világos: hogy mennél több román, és mennél kevesebb magyar nemzetiségű állampolgárt számoljanak össze. Mintha a nagy számok törvénye alapján bekövetkező fogyásunk – a kétségbeejtő demográfiai trendekben tetten érhető önsorsrontásról most szót se ejtsek – mértékével nem lennének megelégedve, még rá is segítenek egy-egy „elfogulatlan” statisztikával. Jövőre tehát újra megszámlálnak. A korábbi gyakorlathoz képest, ezúttal változott módszer szerint történik majd a cenzus. Az összeírásnak három szakasza lesz: elsőként összegyűjtik, összegezik a lakossági nyilvántartónál, a nyugdíjpénztárnál, az egészségbiztosítási pénztárnál, a telefonszolgáltatóknál fellelhető adatbázisokat. A másodikban lehetőséget biztosítanak a lakosságnak online kitölteni a kérdőívet. A harmadik menetben számlálóbiztosok keresik fel azokat, akik kimaradtak az online fázisból. Magyar szempontból a legfontosabb változás, hogy ezúttal lehetőség lesz magyar nyelvű kérdőív használatára is, amit megkönnyít majd, hogy most először elektronikus módon folyik majd a teljes adatgyűjtés. Hogy a felsoroltak, a lehetőségek kategóriájába tartozó könnyítések segítségével mennyire valósághű képet kapunk majd arról, hányan vagyunk, lehetünk magyarok Romániában, nos, az a jövő zenéje. Ismerős a mondás: minden eszköz annyit ér, amennyit a használója. Mindenestre az a tény, hogy a fertőzöttségi ráta kiszámolásánal Bukarest esetében egyesek 2,3, míg mások 4,6 millió lakossal számoltak – a két számadat közötti eltérés nagyságrendileg megegyezik egy Budapestnyi város népességével –, mindent elárul arról, mennyire kreatívan bánnak errefelé a számokkal. Egyébként a 89-es rendszerváltás utáni népszámlálások közötti időszakokban – részben a születések számának csökkenéséből, részben a kivándorlásból fakadóan – nagyjából 200-200 ezerrel fogyott az itteni magyarság létszáma, az 1992-es 1,6 millióról a 2011-es 1,2 millióra. A nagy kérdés: jövőre leszünk-e még 1 milliónyian?