Menetel az RMDSZ, de merre?
Örömmámorban úszik mind a magyar politikum – egy része –, mind a média – szinte teljes egésze –, mert állítólag újabb „magyar siker született” a vasárnapi romániai parlamenti választáson. Azaz az RMDSZ ismételten bejutott a román törvényhozásba. Ha fellapozzuk a korabeli sajtót, látható, hogy minden választás után hasonló örömittas ünneplésnek voltunk tanúi. Ismerjük el: nem kis teljesítmény egy romániai magyar párttól, hogy – igaz, egyedüli magyar indulóként – három évtizede minden alkalommal sikerrel veszi az akadályokat, rendre ott lehet a törvényhozásban, ahol a minket, erdélyi magyarokat is érintő kérdésekről döntenek. Az már más kérdés, hogy menyire erős az érdekérvényesítő ereje, mennyire képes, képes-e érdemeben befolyásolni ama döntéseket… Tapasztalataink szerint nemigen. Mi, mezei választópolgárok viszont csak az „újabb magyar sikerekről” hallunk, amik fölött elvárnák tőlünk, hogy derűsen örömködjünk. Ha csak a hivatalos tulipános diskurzust – meg újabban néhány fideszes főember megnyilvánulásait – tekintjük, akkor az a látszat, hogy minden rendben, hogy megoldották Székelyföld területi autonómiáját, hogy van önálló magyar tannyelvű állami tudományegyetemünk, hogy működik a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozata, hogy zavartalanul élhetünk anyanyelvhasználati jogainkkal, hogy akadálytalanul folyik az államosított egyházi és magánjavak visszaszolgáltatása, hogy megállíthatatlan a magyarlakta régiók gazdasági fejlődése, hogy két népszámlálás között nem fogyatkozik legalább 200-300 ezerrel az erdélyi magyarság létszáma, és végül: a „székely terroristákat” – Beke István és Szőcs Zoltán – nemcsak rég kiengedték, hanem erkölcsileg is kárpótolták a román hatóságok. Továbbá, hogy például az RMDSZ kisebb-nagyobb vezetői nem fogtak, fognak össze ahányszor csak tehetik a sorosista, balliberális erőkkel, nem álltak ki a CEU mellett, az MTA Kádár-korszakból hátrahagyott álkutatóival, nem szorgalmazták maguk is a genderelmélet-oktatást, nem hülyítették ifjúsági szervezetük tagjait a Soros-féle Momentum pártelnök-előadója által, nem álltak ki az SZFE-n randalírozó „művész”-palánták mellett, nem ragadnak meg minden alkalmat, hogy áttételesen ugyan, de kifejezzék, hogy O1G. Ezek után felmerül a kérdés: milyen sikerről is beszélnek azok, akik arról beszélnek, illetve merre is menetel az RMDSZ?
