Batthyáneum – törvény által szentesített rablás
Jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Érsekségnek. Az eset újabb bizonyítéka annak a sandaságnak, kétszínűségnek, amellyel a román állam az utóbbi időben igyekszik elakasztani az 1989-es rendszerváltás után beindult, de azóta is igencsak döcögősen zajló restitúciós folyamatot. A Batthyáneum (Biblioteca Batthyaniana) egyházi alapítású könyvtár és tudományos gyűjtemény Gyulafehérváron. Az intézményt gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította 1798-ban. Ihletőjéül Eszterházy Károly egri művelődést fejlesztő munkássága szolgált. A könyvtár hatvanezer kötete között 927 kötetnyi kézirat és kódex és 565 ősnyomtatvány található. A Románia területén található középkori latin kódexek 80%-át itt őrzik. Bibliagyűjteménye hatszáz kötetes. A kódexgyűjtemény legértékesebb darabja a
Codex aureus
, a lorschi bencés apátságban 812-ben, arany betűkkel írt Máté- és Márk-evangélium. A
Gyulafehérvári-kódexben
glosszaként maradt fenn a
Gyulafehérvári sorok
nevű magyar nyelvemlék (1310–20). Itt őrzik a
Döbrentei-kódex
eredetijét és a
Batthyány-kódexet
, a legrégebbi ismert magyarországi kéziratos protestáns énekeskönyvet. 1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta és 1950-ben államosította. Azóta a romániai nemzeti könyvtárhoz tartozik és csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad. Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta a római katolikus egyháznak. A szóban forgó kormányrendeletet a törvényhozás 2002-ben törvényerőre emelte. Ennek ellenére a román állam a restitúciót nem hajtotta végre. A román restitúciós bizottság végül 2015 novemberében elutasította az egyház visszaszolgáltatási kérelmét. E határozat ellen nyújtott be keresetet a gyulafehérvári érsekség a gyulafehérvárit táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elutasító ítélet után, a legfelsőbb bíróságon. Gróf Batthyány Ignác püspök 1798-ban, kevéssel halála előtt úgy végrendelkezett, hogy a katolikus egyházra és “Erdély provinciára” hagyja a gyűjteményt. A sajátos román jogértelmezés szerint ez annyit jelent, hogy mivel Erdély mint provincia jelenleg Románia része, ezért jogutódként a román államot illeti meg a gyűjtemény tulajdonjoga is. A katolikus egyház szerint viszont a végrendeletben szereplő provincia megnevezés egyértelműen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogásza szerint a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról korábban elfogadott kormányrendelet ma is érvényben van. Mindezek nyomán valószínű, hogy az érsekség ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért. A strasbourgi bíróság 2012-ben már bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását.
