Pesti Srácok

Megszólaltak a transzilván rettegők, a demokráciát féltik

Megszólaltak a transzilván rettegők, a demokráciát féltik

Nyílt levélben rettegnek, aggodalmaskodnak az erdélyi liberálisok a közelgő magyarországi választások kapcsán.

„A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. (Érdekes: azzal, hogy az erdélyi magyar társadalomra az az egyetlen, magát magyarnak mondó, de kizárólag a bukaresti román politikai logika szerint működő párt – az RMDSZ-re gondolok – telepedett rá, nos, azzal, úgy tűnik, semmi bajuk.) Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség” – áll a dokumentumban, amelyet bárki aláírhat.

„Magyarország politikai kultúrája, belső megosztottsága átnyúlik a határon, nekünk is rombolják mindennapi kapcsolatainkat az utóbbi évek gyűlöletkampányai” – írják szinte ugyanazok, akik az SZFE-ügy kapcsán is szimpátiatüntetést tartottak a háttérből feltüzelt, jócskán manipulált diákok mellett. „Nem kell, és nem akarunk félni Brüsszeltől, Soros Györgytől, a migránsoktól, vagy a szexuális kisebbségektől! Nem kell megvédeni minket tőlük. Párbeszédet szeretnénk, nem riogatást.” Helyben vagyunk: mi ez, ha nem nyílt állásfoglalás a brüsszelita jakobinusok, neomarxisták, mindenféle zöldek tévedhetetlennek hitt tanaival?

PestiSracok facebook image

„Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó-megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy, retorzióktól félve, meg sem születnek. Ezen változtatni kell, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az erdélyi magyarság morális fennmaradásáról” – áll a folytatásban. A közbeszéd beszűkült lehetőségeiről, a nyilvánosságot elárasztó propagandáról, a józan álláspontok és elemzések kitiltásáról, sőt retorzióról hadoválnak azok, akik három évtizede – a rendszerváltás óta gyakorlatilag megszakítás nélkül – egyedül az egy és üdvözítő pártot éltetik, s azzal riogatnak, hogy „végünk, mind meghalunk, ha az egyetlen párt netán kiesne a parlamentből”. Értsd: elmarnák őket a húsosfazék mellől.

Mindezért – nem írják le, csak sugallják – értelemszerűen Orbán Viktor a felelős. Valahogy az az érzésem, akár Markó Béla is írhatta volna az állásfoglalást. De még aláírhatja…

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?