Reszkess, Putyin!

Keménykedik a román államfő. Az egykori szász, ma magyargyűlölő román államfő az elnöki hivatal honlapján közzétett, tőle szokatlanul kemény hangvételű állásfoglalásban ítélte el Oroszország Ukrajna ellen elkövetett „agresszióját”. Másként szólva igencsak nehezményezte a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését, amit a nemzetközi jog súlyos megsértésének tart és határozottan elítél. „Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, valamint a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország azt a világbékét és biztonságot veszélyezteti, amelyet éppen a Biztonsági Tanács garantál, tudatosan megsértve az ENSZ alapokmánya és a helsinki egyezmény által szentesített nemzetközi jog alapelveit” – olvasható a román elnöki állásfoglalásban. Puff neki, s akkor mi van? – kérdezhetnénk. Nyilvánvalóan semmi. Marad minden a régiben, azaz a dolgok mennek a maguk útján. Attól teljesen függetlenül, hogy Iohannis mit gondol, miként foglal állást. Vagy nem foglal. Megszokhattuk: az ukrán válság tekintetében Romániának nem osztottak lapot, Iohannis csak kibic. A fölösleges ötödik kerék. Szinte azt írtam: a kutya ugat, a karaván halad. Úgy geopolitikailag. A bakszász pedig csak kényszeredetten vigyorog hozzá, ha két golfparti között – tudják: az új román nemzeti sport – ideje engedi. Érthetetlen a románok – az átlagpolgártól a politikusokig terjedően – oroszoktól való zsigeri félelme. Még a lengyeleké – hiányos történelmi ismereteim alapján állítom ezt – érthető, a románoké viszont nem. Románia független államként való létrejötte nem történhetett volna meg Oroszország hathatós segítsége nélkül. Erről a tényről rendre megfeledkeznek a történelmi, s egyéb ismeretek terén gyengén eleresztett román politikusok. A Washington és a NATO felől megfogalmazott elvárásoknak azonnali és feltétel nélküli kiszolgálására berendezkedett, a csak lélektanilag értelmezhető állandó megfelelési kényszer hatása alatt működő román külpolitika az ukrán válság tekintetében egyértelműen Kijev oldalára állt. Annak ellenére is Ukrajna területi épsége miatt aggodalmaskodik – hiába, na: ez az elvárás –, hogy a sovénnacionalista ukrán hatalom nyelvtörvénye és oktatási törvénye szinte lehetetlenné teszi az ott élő román nemzeti kisebbség megmaradását. Érdekesség, ami híven tükrözi, mennyire semmibe veszik Iohannist: néhány nappal ezelőtt Zelenszkij államfő egy ünnepi beszédében felsorolta az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket, kivéve a románokat. Mintha nem is léteznének. Annak ellenére, hogy azt megelőzően a román államfő egy telefonbeszélgetésben aggodalmát fejezte ki az ott élő románok helyzete miatt. Ennyit a román diplomácia hatékonyságáról, a román külpolitika érdekérvényesítő képességéről. Ezek szerint hiába mernek kicsik lenni.