Mit csináljunk: szeretnek minket. Nem kicsit, nagyon…
A környező országokban, illetve a Románia szívében – azaz a sokak által nemlétezőnek tartott Székelyföldön – kisebbségben élő románok sanyarú helyzetéről számoltak be az előadók a XIX. alkalommal megtartott Marosfői Nyári Egyetemen, amelyet a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának szervezésében tartottak. Az Ukrajnában, Szerbiában és Bulgáriában élő román közösségek képviselői a román állam támogatását kérték nemzeti identitásuk megőrzéséhez, egyszersmind a bukaresti hatóságoknak a határon túli románság problémái iránt tanusított nemtörődömségét is nehezményezték. Üde színfoltként Stevan Mihailov, a Vajdaságban élő románok képviseletében követendő példaként említette a szerbiai magyar közösségnek nyújtott magyarországi segítséget. Ettől fogva, az objektivitás látszatára sem adva, a székelyföldi románok helyzetét kezdték siratni az előadók, akik szerint, elsősorban Hargita és Kovászna megyében, hátrányos megkülönböztetés, nyelvi diszkrimináció éri őket. Sőt, legalábbis a rendező szervezet elnöke szerint, 2020 óta Maros megyében is „romlásnak indult a helyzet”. „Amennyiben nem történnek konkrét intézkedések, abba a helyzetbe kerülünk, hogy nem lesz koherens politikai képviseletünk, nem lesz erőnk reagálni az elszórt bírósági akcióinkon túl. A revizionista eszmék közvetítői – értsd a magyar közösségi célok megfogalmazói – pedig teljesen átveszik az irányítást a megye felett, minket pedig másodrangú állampolgárokként kezelnek majd” – jelentette ki a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának elnöke.
Ezúttal sem maradtak el a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő politikusok. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke kijelentette, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok nemzeti identitáshoz, oktatáshoz, nyelvhasználathoz való jogait be kell tartani. Nyilván a magyar többségű helyi önkormányzatokra gondolt elsősoran. A pártelnök kijelentette: „szeretjük az összes Romániában élő magyart, akik a román állam hű állampolgárai”. Nem velük, hanem a magyar kormány által támogatott szegregációs politikával van problémájuk – tette hozzá.
Másik nagy barátunk, a perkirály Dan Tanasă, az AUR parlamenti képviselője – beadványai nyomán mintegy 300 alkalommal indult jogi eljárás magyar önkormányzati vezetők ellen a nemzeti szimbólumok használata miatt - kijelentette: az RMDSZ kormánykoalícióban és állami struktúrákban való részvétele nemzetbiztonsági kockázatot jelent a román állam számára. Nos, innen már csak egyetlen lépés addig, hogy „barátaink” kijelentsék: el sem tudják képzelni életüket nélkülünk.
