Pesti Srácok

Schengen pacsi

Schengen pacsi

Az Európai Parlament által kedden elfogadott állásfoglalás értelmében az EP szorgalmazza Románia és Bulgária mihamarabbi csatlakozását a schengeni övezethez, melynek feltételeit – legalábbis a dokumentum szerint – mindkét ország már régóta teljesíti. Jelenleg az EU valamennyi tagállama része az áruk és személyek szabad, azaz ellenőrzés nélküli mozgását biztosító schengeni övezetnek, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével. Sőt, olyan országok, mint Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein, amelyek nem EU-tagok, szintén élvezik a schengeni övezethez tartozás előnyeit. Alig született meg az említett dokumentum, a román kormány első embere máris diadalittasan nyilatkozott, mintha már minden akadály elhárult volna a csatlakozás elől. „Teljesítettük a szükséges feltételeket. Meg kellene hozni ezt a döntést” – írta Facebook-bejegyzésében. Csakhogy nem mennek olyan simán a dolgok, a kedvező EP-állásfoglalás ellenére a csatlakozást az Európai Tanácsnak kellene jóváhagynia. Amitől az mindeddig valamiért vonakodott. A román média találgatásai szerint a csatlakozás akadályoztatása mögött önző piaci megfontolások rejtőznek: azt taglalták – nemcsak újságírók, de a megszólaló gazdasági szakemberek is –, hogy a hollandusok szerint a rotterdami teherkikötő számára a konstancai komoly vetélytárs lehet, ezért a holland politikum ahol tud, ott tesz keresztbe a csatlakozásnak. Ez utóbbi feltételezést látszik igazolni a tény is, hogy a holland EP-képviselők, de maga Rutte miniszterelnök is többször ellenezték Románia csatlakozását. A keddi szavazáson, igaz, ezúttal nem voksoltak ellene, de tartózkodtak a holland képviselők. Miért lenne fontos a schengeni csatlakozás a románok számára? Elsősorban azért, mert jelentősen megkönnyítené az ingázó munkavállalók életét, de megkönnyítené a fölösleges ellenőrzések miatt nehézkes áruforgalmat is, ami károsan befolyásolja a gazdaságot. Marad a kérdés: a keddi EP-állásfoglalás közelebb vitte-e Romániát a schengeni övezethez? A válasz egyértelmű: nem. Mégpedig azért, mert nincs arra nézvést semmiféle jogosítványa. Úgy fest, az egész nem más, mint az ismert – igaz, nem túl értelmes – gyermekjáték, amire a címben próbáltam utalni.

Ui. Most jött a hír: a holland törvényhozás határozatot fogadott el, amelyben felszólítják a kormányt, hogy ne támogassa Románia kooptálását a schengeni övezetbe.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Hihetetlen döntést hozott az MLSZ, nem emlékezhetnek meg a Puskás Arénában a szurkolók a lengyel–magyar barátságról (videó!)

Exkluzív március 21.
A szurkoló nemcsak nézi a mérkőzést, szotyizik és kiabál valamit a pálya szélén, szorosan kötődik klubjához, a nemzetéhez, ennélfogva óriási lokálpatriotizmus és hazaszeretet jellemzi. Természetesen nincs ez másként azoknál a drukkereknél, akik rendszeresen látogatják meg a válogatott meccseket és a B-középben szurkolnak torkaszakadtából a nemzeti tizenegynek. A magyarsághoz és annak történelméhez pedig szorosan kapcsolódik a lengyelekkel közösen ápolt évezredes barátság, amelyre a magyar szurkolók méltóképpen emlékeznek meg évről évre. Sajnos idén ez elmarad, mert az MLSZ "politikai tartalmat lát" egy olyan drapériában, ami csak emlékezni akart volna erre a meseszép hagyományra.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Tomboló magyargyűlölet Ukrajnában - A Vereckei Emlékművet is elpusztítanák a nacionalisták

Exkluzív 2022 október 6.
A háború legsötétebb óráiban sem hajlandóak a békés együttélésre ukrán nacionalista csoportok. Bár egyes becslések szerint a 150 ezres kárpátaljai magyarságnak mára körülbelül egyharmada maradt Kárpátalján, azaz Ukrajnában és a belső menekültek által egyértelműen elindult egy rendkívül gyors és visszafordíthatatlannak tűnő elukránosodás, vannak, akiknek ez sem elég. Kárpátaljai olvasóink egy olyan blogra, illetve több tízezer követővel bíró Facebook-oldalra hívták fel a figyelmünket, amely a magyarok elleni uszítás, gyűlöletkeltés iskolapéldája, mégsem sért közösségi alapelveket, ukrán jogszabályokat, sőt mi több, a szóbeszéd szerint magasról támogatott is az oldal működése.