Pesti Srácok

Kinek higgyünk?

Kinek higgyünk?

Szombaton történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy beszédében azt mondta: Magyarország, Románia és Lengyelország is követelhetne korábban elcsatolt területeket Ukrajnától. „Ismerjük a lengyel elit egy részének a »tengertől a tengerig« nagy ország megteremtésére vonatkozó elképzeléseit. A második világháború előtt sokan beszéltek erről az elképzelésről. Most pedig Lengyelország és Ukrajna vezetőinek ölelkezését látjuk. De az ötlet, az él, nem tűnt el” – mondta az orosz elnök. Kifejtette azt is, hogy Varsóban arról beszélnek, hogy Ukrajnának vissza kellene adni az elcsatolt területeket Lengyelországnak. Ha emlékezetem nem csal, akkor felelős lengyel vezetők is tettek már (felelőtlen?) kijelentéseket a két ország esetleges államszövetséggé alakulására vonatkozóan. Putyin megemlítette azt is, hogy a szovjet korszakban néhány orosz történelmi területet átengedtek ugyan Ukrajnának, de az szerinte önkéntes alapon történt. „Ezeket a területeket viszont – mármint, amelyek visszaszerzéséről az említett országok állítólag nem mondtak le, szerző megj. – erőszakkal adta át Magyarország, Románia és Lengyelország. Ezek teljesen különböző helyzetek. (...) Néhány embernek Ukrajnában el kellene gondolkodnia ezen”– hangsúlyozta Putyin. A reakció nem késett az említett országok részéről. Varsó kategoriukusan fogalmazott: dezinformációk terjesztésével vádolta meg az orosz elnököt, olyan pletykáknak és álhíreknek nevezte azokat, amelyek teljesen távol állnak a valóságtól. Budapest is reagált az esetre, a külügyminisztérium röviden, de határozottan leszögezte: „Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat. Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!” A román diplomácia vehemensen visszautasította a területi követelésnek még csak a gondolatát is. „Románia Külügyminisztériuma visszautasítja az Oroszországi Föderáció elnökének (…) állításait, amelyek hamisan azt a képzetek keltik, hogy Romániának területi követelései volnának Ukrajnával szemben” – áll a külügyi tárca közleményében. Mit mondjak, abból kiindulva, hogy a román politikus sohasem azt mondja, amit gondol, és rendszerint az ellenkezőjét teszi annak, amit mond, igencsak kételkedem a közlemény igazságtartalmában. Már csak azért is, mert sehogyan sem vág össze mindazzal, amit tőlük Moldova kapcsán, a két állam egyesítéséről a legutóbbi időben hallottunk. Egyébként, ha véget ér a háború, az érintetteknek sürgősen megoldást kell találniuk az Ukrajnában élő magyarok, románok, lengyelek problémájára is.    

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Hihetetlen döntést hozott az MLSZ, nem emlékezhetnek meg a Puskás Arénában a szurkolók a lengyel–magyar barátságról (videó!)

Exkluzív március 21.
A szurkoló nemcsak nézi a mérkőzést, szotyizik és kiabál valamit a pálya szélén, szorosan kötődik klubjához, a nemzetéhez, ennélfogva óriási lokálpatriotizmus és hazaszeretet jellemzi. Természetesen nincs ez másként azoknál a drukkereknél, akik rendszeresen látogatják meg a válogatott meccseket és a B-középben szurkolnak torkaszakadtából a nemzeti tizenegynek. A magyarsághoz és annak történelméhez pedig szorosan kapcsolódik a lengyelekkel közösen ápolt évezredes barátság, amelyre a magyar szurkolók méltóképpen emlékeznek meg évről évre. Sajnos idén ez elmarad, mert az MLSZ "politikai tartalmat lát" egy olyan drapériában, ami csak emlékezni akart volna erre a meseszép hagyományra.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Tomboló magyargyűlölet Ukrajnában - A Vereckei Emlékművet is elpusztítanák a nacionalisták

Exkluzív 2022 október 6.
A háború legsötétebb óráiban sem hajlandóak a békés együttélésre ukrán nacionalista csoportok. Bár egyes becslések szerint a 150 ezres kárpátaljai magyarságnak mára körülbelül egyharmada maradt Kárpátalján, azaz Ukrajnában és a belső menekültek által egyértelműen elindult egy rendkívül gyors és visszafordíthatatlannak tűnő elukránosodás, vannak, akiknek ez sem elég. Kárpátaljai olvasóink egy olyan blogra, illetve több tízezer követővel bíró Facebook-oldalra hívták fel a figyelmünket, amely a magyarok elleni uszítás, gyűlöletkeltés iskolapéldája, mégsem sért közösségi alapelveket, ukrán jogszabályokat, sőt mi több, a szóbeszéd szerint magasról támogatott is az oldal működése.