Pesti Srácok

Kinek higgyünk?

Kinek higgyünk?

Szombaton történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy beszédében azt mondta: Magyarország, Románia és Lengyelország is követelhetne korábban elcsatolt területeket Ukrajnától. „Ismerjük a lengyel elit egy részének a »tengertől a tengerig« nagy ország megteremtésére vonatkozó elképzeléseit. A második világháború előtt sokan beszéltek erről az elképzelésről. Most pedig Lengyelország és Ukrajna vezetőinek ölelkezését látjuk. De az ötlet, az él, nem tűnt el” – mondta az orosz elnök. Kifejtette azt is, hogy Varsóban arról beszélnek, hogy Ukrajnának vissza kellene adni az elcsatolt területeket Lengyelországnak. Ha emlékezetem nem csal, akkor felelős lengyel vezetők is tettek már (felelőtlen?) kijelentéseket a két ország esetleges államszövetséggé alakulására vonatkozóan. Putyin megemlítette azt is, hogy a szovjet korszakban néhány orosz történelmi területet átengedtek ugyan Ukrajnának, de az szerinte önkéntes alapon történt. „Ezeket a területeket viszont – mármint, amelyek visszaszerzéséről az említett országok állítólag nem mondtak le, szerző megj. – erőszakkal adta át Magyarország, Románia és Lengyelország. Ezek teljesen különböző helyzetek. (...) Néhány embernek Ukrajnában el kellene gondolkodnia ezen”– hangsúlyozta Putyin. A reakció nem késett az említett országok részéről. Varsó kategoriukusan fogalmazott: dezinformációk terjesztésével vádolta meg az orosz elnököt, olyan pletykáknak és álhíreknek nevezte azokat, amelyek teljesen távol állnak a valóságtól. Budapest is reagált az esetre, a külügyminisztérium röviden, de határozottan leszögezte: „Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat. Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!” A román diplomácia vehemensen visszautasította a területi követelésnek még csak a gondolatát is. „Románia Külügyminisztériuma visszautasítja az Oroszországi Föderáció elnökének (…) állításait, amelyek hamisan azt a képzetek keltik, hogy Romániának területi követelései volnának Ukrajnával szemben” – áll a külügyi tárca közleményében. Mit mondjak, abból kiindulva, hogy a román politikus sohasem azt mondja, amit gondol, és rendszerint az ellenkezőjét teszi annak, amit mond, igencsak kételkedem a közlemény igazságtartalmában. Már csak azért is, mert sehogyan sem vág össze mindazzal, amit tőlük Moldova kapcsán, a két állam egyesítéséről a legutóbbi időben hallottunk. Egyébként, ha véget ér a háború, az érintetteknek sürgősen megoldást kell találniuk az Ukrajnában élő magyarok, románok, lengyelek problémájára is.    

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.