Erdős Gergely: Kudarcot vallott a baloldal vidéki választók iránt közömbös politikája

A balliberális erők több mint másfél évtizede nem léptek fel a vidéki választókra is fókuszáló, az ő mindennapi kihívásaikra reagáló politikai koncepciókkal, üzenetekkel – fejtette ki Erdős Gergely a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője szerint könnyen belátható, hogy a baloldal által felkarolt közéleti témákat érdektelenség övezi a vidéki választópolgárok körében, akik joggal érezhetik azt, hogy a balliberális pártoknak nincs valódi politikai ajánlatuk számukra.

Április harmadikán a Fidesz–KDNP negyedjére is kétharmaddal nyert az országgyűlési választáson, emellett a baloldal a rendszerváltás óta nem szenvedett ekkora vereséget. Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta: szerinte érdemes megvizsgálni a kudarcuk okait, kiemelt figyelmet fordítva a vidéken tapasztalható népszerűtlenségükre. Az elemző szerint kiindulópontként fontos rögzíteni, hogy a baloldali pártok nem szűrték le a megfelelő következtetéseket a megelőző három országgyűlési választás eredményeiből, miszerint a fővároson kívüli támogatottságuk megerősítése, pontosabban megteremtése nélkül nem lesz módjuk a kormányváltásra.

Politikájuk felülvizsgálata helyett a régóta követett receptet alkalmazták a közelmúltban is: nem álltak elő a vidéki választópolgárokat megcélzó érdemi mondanivalóval, továbbá a Budapesten kívüli választókerületekben tapasztalható szervezeti hiányosságaikat sem orvosolták. Figyelemre méltó, hogy egyes baloldali erők (LMP, Párbeszéd, Momentum) de facto továbbra sem léteznek vidéken, míg a korábban jelentős kistelepülési beágyazottságú szocialista párt, illetve a Jobbik számos alapszervezete megszűnt az elmúlt években, meghatározó – és helyben népszerű – politikusaik tekintélyes része pedig távozott

– mutat rá Erdős Gergely, aki úgy véli, a balliberális pártok a jelek szerint képtelenek ellenzékből építkezni; az elmúlt 12 évben meg akarták „spórolni” azt a szervezet- és közösségépítési, illetve tagtoborzási munkát, amit az Orbán Viktor vezette Fidesz 2002 és 2010 között ellenzéki pozícióban fokozatosan elvégzett. A baloldal elhibázott infrastruktúra-építési stratégiája sajátos tüneteként értelmezhetjük többek között a Karácsony Gergely nevéhez köthető 99 Mozgalmat, amellyel Budapest főpolgármestere – kihagyva az alulról induló, szerves politikai építkezés szükséges lépcsőfokait – felülről szervezve próbált tömegmozgalmat teremteni, sikertelenül. Erdős Gergely úgy fogalmazott:

arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a balliberális erők több mint másfél évtizede nem léptek fel a vidéki választókra (is) fókuszáló, az ő mindennapi kihívásaikra reagáló politikai koncepciókkal, üzenetekkel.

Mint írja, könnyen belátható, hogy a baloldal által felkarolt közéleti témákat érdektelenség övezi a vidéki választópolgárok körében, akik joggal érezhetik azt, hogy a balliberális pártoknak nincs valódi politikai ajánlatuk számukra. További problémát jelent, hogy a baloldali pártok – akárcsak 2015-ben az illegális migrációval összefüggésben – több meghatározó közéleti kérdésben is szembehelyezkedtek a magyar lakosság döntő többségének elvárásaival.

Egyrészt a választók körében komoly népszerűségnek örvendő kormányzati intézkedések (rezsicsökkentés, családtámogatási rendszer, egykulcsos szja) megszüntetésének, átalakításának felvetése, valamint a 2010 előtti szocialista világ bukott politikai termékeinek újrahasznosítása elriasztotta a választókat az összefogott baloldali tömb támogatásától

– sorolja az elemző. Másrészt – hangsúlyozza Erdős Gergely – az orosz–ukrán háború tovább fokozta a magyarok biztonság és stabilitás iránti vágyát, amely elvárásnak a polgári kormány által kínált, 12 éve következetesen folytatott politika sokkal inkább megfelelt, mint a balliberális erők radikális, többnyire kidolgozatlan közéleti javaslatai, felvetései. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője úgy véli, az április 3-i voksolás ismételten bizonyította, hogy a magyarok értékstruktúrájához igazodó, a globalista szemléletmód helyett a magyar emberek érdekeit előtérbe helyező politikai koncepció nélkül, pusztán választástechnikai machinációkkal nem lehet a többség bizalmát elnyerni.

A balliberális pártoktól az elmúlt években a külön indulástól kezdve – az egyéni jelöltállítás koordinációján, esetleg álcivil jelöltek mögé „bújáson” keresztül – a teljes összefogásig láthattunk technikai jellegű kísérleteket, miközben az érdemi politikai tartalom Gyurcsány Ferenc kormányzása óta változatlan. A tanulság világos: a magyar választók számára kulcsfontosságú ügyek hiteles felkarolása nélkül nem lehet választást nyerni Magyarországon

– zárja elemzését Erdős Gergely.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu