Terrorállamok a világ körül
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Egészen megdöbbentően sérült az iróniaérzéke az euroatlanti világ politikai elitjének; már önmagában az elit szóhasználat erős túlzás, de ezen lépjünk túl. Zelenszkij elnök szerint terrorállam, aki lezárja az olajszállítási útvonalakat, a magát demokratikusnak nevező koalíció szavazati jog megvonásával kampányol, a demokrácia és jogállam helyreállítói pedig egy müncheni kocsmában szervezkednek a regnáló kormány ellen. Mindez a korrupciós bűncselekmény miatt eljárás alatt álló korrupciós biztos Európai Uniójában.
Emlékszünk még Didier Reyndersre? Amikor elindult a hetes cikkelyes eljárás előkészítése, ő volt az, akit a különböző színű hajjal, de egyen gondolattal megáldott jelentéstevő biztoshölgyek, s biztos hölgyek ideküldtek, hogy állapítsa meg, van-e korrupció (terrorállam?). Tulajdonképpen jól végezték a dolgukat az éppen aktuális Sargentinik, hiszen olyan embert választottak, aki tényleg érti a dolgát: Reynders ellen pénzmosás miatt nyomoznak.
Hogy mennyire vehetőek komolyan ennek a társaságnak az állításai és határozatai, azt akkoriban, a 2022-es év végén is tudtuk, valahogy éppen azután sikerült zárolni a hazánknak járó uniós forrásokat, hogy Brüsszel (és Washington) minden igyekezete ellenére történelmi vereséget szenvedett az általuk finanszírozott ellenzék. (Ha már Washington, egy amerikai jellegű választási rendszerben négyötödös zakó lett volna, nem is kétharmad. Szerencsére a magyar demokratikus hagyományok megóvták a demokraták potentátjait a még nagyobb lebőgéstől.) Ennél a vereségnél is fontosabb véletlen egybeesés, hogy éppen addigra derült ki, hogy Magyarország biztosan nem támogatja Ukrajnát fegyverekkel és katonákkal. Tulajdonképpen brüsszelita logikával logikus is a forrásmegvonás: egy európai ország mi másra is költhetne, mint az ukrán hadigépezet finanszírozására. Végül 2026-ig kellett várni, hogy a Politico nyíltan is kimondja, nem a Reyndersek és Sargentinik ügyködése miatt nem jutunk uniós forrásokhoz, hanem azért, mert nem támogatjuk Ukrajnát.
Ha ezt a nemzetközi keretet nézzük, gyakorlatilag szükségszerűnek is nevezhetjük, hogy az ellenzékünk olyan lett, amilyen: az igazbaloldali Dobrev az igazjobboldali Jakab Péterrel közösen magát DEMOKRATIKUS Koalíciónak keresztelve küzd azért, hogy magyar embereket fosszon meg a választójoguktól. És persze ott a másik csapat, ahol a müncheni alkotmányellenes szervezkedés közben fel sem tűnik, ha egy kis- ezúttal fehér- bajuszka rajzolódik ki a sokat látott orr alatt.
Most akkor melyik a terrorállam?
Ezek azok a figurák, akiknek a legjobb barátjuk eddig képzeletbeli volt, most meg minden képzeletet felülmúlóan ostoba módon viselkedik. Ő Zelenszkij elnök, aki a rossz nyelvek, meg néhány videófelvétel szerint maga is szívesen hobbicukrászkodik konszenzuálisan a porcukros halmok között körúti lakásokban éjjel háromkor, az őt elvileg zsaroló exével. Az az ukrán elnök, aki szerint terrorista állam az, amelyik elzárja más országok olajszállítási útvonalát. Tényleg, komolyan ezt mondta a Hormuzi-szoros lezárása kapcsán. Sőt, azt is felajánlotta, hogy ha tűzszünetet kap Oroszországtól, akkor segít ennek a terrorállamnak a kifüstölésében. És ahogy látom, még mindig nem szólt neki senki. Főleg nem a belbudai haverja. Mindenesetre legalább ezen a téren végre egy platformra tudok helyezkedni Zelenszkijjel. Szerintem is terrorista állam, aki ilyet tesz. A megoldási lehetőségekben viszont én nem vagyok ilyen drasztikus, akár meg is állapodhatnánk.
Mindebből végső soron az a tanulság, hogy egy ilyen mentális állapotban lévő elit, ilyen csinovnyikokat szül magának. Sok sikert ennek tudatában a hagymázas világuraló tervekhez Brüsszelnek!
