Létrejött a nagy brüsszeli megállapodás az EU-s pénzekről. A csomagban minden szerepelt, döntöttek az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvételről, a 15 százalékos globális minimumadóról, a magyar helyreállítási programról és a magyar EU-s pénzek felfüggesztéséről is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a tagállamok nagyköveti ülésén megszületett az erről szóló döntés, ám még hátravan a pénzügyminiszterek keddi tanácskozása, illetve a hét közepén az állam- és kormányfők tanácskozása. Bár a teljes jóváhagyáshoz az Európai Parlament is szükséges, ez a fejlemények tükrében aligha kérdéses.
A tagállamok jóváhagyták Magyarország nemzeti tervét
– áll az Európai Tanács közleményében. Mint fogalmaztak, „az uniós tagállamok üdvözölték, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte a magyar nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet”. Az uniós tagállamok nagykövetei így azt javasolják a Tanácsnak, fogadják el a Magyarország helyreállítási tervét jóváhagyó végrehajtási határozatot, illetve indítsák el a hivatalos elfogadáshoz az eljárást. A Tanács közleménye szerint a határozat elfogadását és a 27, korábban az unió által említett „szupermérföldkő” teljesítését követően Magyarország 5,8 milliárd euró, azaz 2500 milliárd forint összegű támogatást vehet igénybe. A közlemény szerint ez a támogatás lehetővé teszi majd Magyarország számára, hogy kilábaljon a Covid-19 járvány gazdasági következményeiből, valamint finanszírozni tudja a zöld és a digitális átállást.
Megjegyzendő, hogy a magyar terv a teljes előirányzat 48,1 százalékát éghajlatváltozást kezelő intézkedésekre fordítja, többek között a Nemzeti Energia- és Klímatervben meghatározott dekarbonizációs és energetikai célkitűzések elérésére, lakossági napenergia-rendszerek támogatására, valamint a villamosenergia-hálózat megerősítésére. Emellett a csomagban vannak vasútberuházási intézkedések, elektromos buszok, tarifarendszer-reform, amelyekkel az unió és hazánk célja a tisztább, intelligensebb, biztonságosabb és hatékonyabb közlekedési ágazat kialakítása.
A magyar RRF terv 29,8 százaléka a digitális átállás támogatására fordítandó. A terv magában foglalja az oktatás és a közigazgatás digitalizálását és fejlesztését, a közlekedés, az energia és az egészségügy digitalizálása pedig várhatóan elősegíti a hosszú távú gazdasági fejlődést. A közleményben külön kiemelték, hogy a terv minden vonatkozó kritériumnak megfelel. A Tanács a közleményében azt írja:
az eljárás során Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy számos olyan korrekciós intézkedést fogad el, amelyeket a Bizottság alkalmasnak tart a felmerült aggályok kezelésére, amennyiben azokat együttesen, helyesen és hatékonyan hajtják végre.
Hozzátették:
a Magyarország által kielégítően végrehajtott korrekciós intézkedések számát és jelentőségét figyelembe véve, valamint az együttműködés mértékét tekintve azonban »ésszerű közelítés« lenne a költségvetést érintő fennmaradó kockázatot az érintett programok kötelezettségvállalásainak 55%-ában meghatározni.
Magyarán a kedvező magyar lépésekért cserébe a 65-ről 55 százalékra csökkentették a felfüggeszteni javasolt arányt. Mint írták,
az uniós tagállamok elismerik a magyar hatóságok által végzett munkát, de úgy döntöttek, hogy ezek a korrekciós intézkedések nem kezelik kellőképpen a jogállamiság megsértésének feltárt eseteit és az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat.
Fontos kiemelni a 6,3 milliárd euró felfüggesztése kapcsán, hogy a felfüggesztést a Tanács a Bizottság javaslata alapján az uniós finanszírozás elvesztése nélkül megszüntetheti, ha a hazai helyzetet megfelelőnek találják két éven belül.
A négyes csomag maradék kettő tagja az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós hitelfelvétel, valamint a 15 százalékos globális minimumadó. A minimumadó kapcsán a Tanács a közleményében jelezte, hogy az úgynevezett 2. pillérnek az uniós szintű végrehajtásában állapodtak meg. Kiemelendő, hogy a legalább 750 millió eurós éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok nyereségét érinti ez.
Tavaly október 8-án 140 ország megállapodott egy nemzetközi adóreformról, amely két pillérből állt. Az 1. pillér a legnagyobb multinacionális vállalatok adóztatási jogainak a nyereségszerzés helye szerinti joghatóságok közötti új rendszerre vonatkozik. A most elfogadott 2. pillér olyan szabályokat tartalmaz, amelyek célja a hivatalos megfogalmazás szerint az adóalap-erózió és a nyereség-átcsoportosítás lehetőségeinek csökkentése, annak biztosítása érdekében, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatcsoportok minimális társasági adókulcsot fizessenek. Ezt a pillért foglalták most írásba egy uniós irányelvben, amelyet az összes tagállam egyhangúlag elfogadott. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, így hazánk adóemelés nélkül csatlakozhat a globális minimumadóhoz.
A Tanács ezek mellett 18 milliárd eurós támogatást fogadott el Ukrajnának. Fontos megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó 18 milliárd euró kölcsön lesz, 10 éves türelmi idővel. Magyarán az unió tagállamai kölcsönt vesznek majd fel, hogy azzal támogassák Ukrajnát. A tagállamok a kamatköltségek nagy részét állni fogják; a hitelfelvételhez szükséges garanciákat vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok nyújtják majd a Tanács közleménye szerint. Magyarország pontos szerepvállalása egyenlőre nem ismert, ám a Magyar Nemzet szerint, a leírtak alapján a csomagból kikerült a közös hitelfelvételről szóló rész − ami miatt Magyarország nem támogatta a kezdeményezést −, a tagállamok a bizottsággal kötött kétoldalú megállapodások mentén fogják biztosítani a támogatást a háború sújtotta országok részére. Mint a közleményben írták,
a cél a rövid távú pénzügyi könnyítés, Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozása, a kritikus infrastruktúra helyreállítása, és a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti támogatása, azzal a céllal, hogy Ukrajnát támogassák az európai integráció felé vezető úton.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS