És mi tűrtünk: a füttyögést a nemzeti ünnepünkön, a jelképeink gyalázását, mert nekünk “kötelességünk” megbocsátani

Na jó, akkor tegyük helyre a dolgokat. Ti, akik azt képzelitek, hogy a saját elcseszett életetekért a kormány a bűnös, hogy a dühötöket a legegyszerűbb egy újságírón vagy egy operatőrön levezetni, aki éppen a munkáját végzi – mert ugye ott kell lenni, különben Brüsszelig szaladtok a jogaitokkal –, szóval TI, a Többség, a Valakik, a Nép vagy annak a hangja, amit annyira nagyon szerettek hangoztatni…

Nevezhetitek magatokat akárhogyan, akkor is csak szerencsétlen, vesztét érző, gyűlölettől fröcsögő kommunista-ivadékok maradtok. Igen, azok vagytok, bármennyire is tagadjátok és húzzátok magatokra a liberalizmus és az emberi jogokért harcoló jótékony álarcot – egyesek még lila színű zászlót is bontanak vagy éppen szivárványosat –, ti akkor sem tudtok mások lenni, mint ami a saját valótok: csak uszítani tudtok, csak rombolni. Mert TI mindenen és mindenkin keresztül akartok gázolni, a tisztelet teljes hiányával övezve. Nektek nem számít a haza, a nemzet, a család vagy éppen az, ha valaki hisz Istenben. Ti gúnyolódhattok a keresztényeken, de mi tűrjük az Andrássy úton nyaranta a homokozót. Ti listázhatjátok a jobboldali közszereplőket, ti fenyegethetitek lámpavasra akasztással azokat, akik másként mernek gondolkodni, mint ti.

És mi tűrtünk. Eltűrtük a füttyögést a nemzeti ünnepünkön, a jelképeink gyalázását, mert nekünk “kötelességünk” megbocsátani.

De tudjátok, most van az a pont, amikor azt mondjuk: Eddig és ne tovább!

Hazudjatok, az belőletek fakad, olyan, mintha a véretekké vált volna.

Nevetünk a bohóckomédiátokon a parlamentben és az oktogoni goa-partyba torkollott kormánybuktatásotokon, a céltalanul bolyongó hordáitokon a városban, és azon is, hogy ha rossz idő van, megszűnik a diktatúra. Őszintén szólva már azon sem lepődünk meg, hogy a televízióban sem tudtok intelligens módon megnyilvánulni. Kotkodácsoljatok és cöf-cöfözzetek csak nyugodtan. Nem számít.

Tudjátok, miért? Mert súlytalanok vagytok.

A Budapester Zeitung is írt a nemzeti érzelmű újságírók gyalázásáról és inzultálásáról

De azt nem tűrjük tovább, hogy a nemzeti oldal újságíróit inzultáljátok, verbálisan és fizikálisan is bántalmazzátok! Ha nem tűnt volna fel a megfelelően érzékenyített kis lelketeknek, ezek az emberek miattatok mennek oda, és éppen a munkájukat végzik!

És akkor most érkeztem el arra a pontra, hogy tényleg elég volt belőletek! Menjetek el, ha itt ilyen rossz, nem értem, miért vagytok még itt, hisz se Istenetek, se hazátok…

Nektek csak a keserűség az úr az életetekben és a rosszindulat. “Be lettél oltva szeretet ellen” – ahogyan Ákos írta egy dalában. Persze tudom, Ákos is fasiszta, hímsoviniszta és elnyomó a szemetekben, és miért ne lenne börtönben a helye, ahogyan nekem is, igaz?

Bohár Dánielt sem kímélték az ellenzékiek, a német lapok írtak róla, a hazai “haladó sajtó” persze nem…

És még valamit véssetek jól az eszetekbe, Ti, “a többség”.

Nem fogjuk engedni, hogy megtehessétek újra azt, amit korábban az Echo és a Hír TV, valamint a PestiSrácok stábjával, na és a CEU-tüntetéseken velem. Fogjátok már fel végre, hogy kisebbségben vagytok, hiába törtök-zúztok… Mert Ti a vesztesek vagytok. És azok is maradtok.

Fotó: MTI