Pesti Srácok

Észak és dél harca: 500 milliárd euró közös válságkezelésre

Észak és dél harca: 500 milliárd euró közös válságkezelésre

Berlin kapitulált és feladta ellenállását a régóta tervezett eurókötvény kapcsán. A tegnap létrejött francia-német megállapodás értelmében az Európai Bizottság felvehet 500 milliárd euró hitelt a pénzpiacokon, és azt a koronavírus-válság hatásainak ellensúlyozására költheti. Az elképzelések szerint az adósságot a 27 tagállam közösen fizeti majd vissza.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tegnap egy video-beszélgetésen megegyezett egy 500 milliárd eurós kötvény kibocsátásában, amelyből a koronavírus-válság által leginkább sújtott államokat támogatnák, értelemszerűen főként Olaszországot és Spanyolországot. A pénzt az Európai Bizottság osztaná szét támogatás formájában, és az ügymenet nagyban hasonlítana a jelenleg érvényben lévő pénzosztási folyamathoz. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában.

Félnek az Unió szétesésétől

Ez hatalmas változás az Európai Unió eddigi politikájában, hiszen Németország és a többi gazdag ország – Hollandia, Dánia, Ausztria és Finnország – idáig mereven ellenezték a közös európai adósság létrehozását. Azzal érveltek, hogy nem kívánják finanszírozni a déliek felelőtlen költségvetési politikáját. Ám ezt az 500 milliárd eurós hitelt mind a 27 tagállam együtt venné fel, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdagabb északi tagállamok kezességet vállalnak a szegényebb déliek adósságának egy részére. A terv kezdeményezői először a spanyolok voltak, de Macron francia elnök gyorsan mellé állt. Ahogy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Merkel hasonló szellemben nyilatkozott:

A németek rádöbbentek arra – miután felmérték a válság méreteit és súlyosságát –, hogy az Európai Unió széteshet, ha nem tesznek valamit. A dél-európai politikai vezetők egyhangúlag követelték a többi állam támogatását, mivel fennáll a veszélye annak, hogy az olasz és a spanyol közvélemény az unió ellen fordul és euroszkeptikus erők kerülnek hatalomra.

Nem kell az alapszerződést módosítani

A német-francia javaslat szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék. A tagállami szinten nagyjából 2000 milliárd eurót fordítanak válságkezelésre, amit EU-s szinten kiegészít az április elején elfogadott 540 milliárd euró összegű hárompilléres gazdaságösztönző mentőcsomag és a javasolt 500 milliárd eurós helyreállítási alap. Ez a hozzávetőleg 3000 milliárd euró együtt már komoly "európai válasz" lehetne a járvány kihívására, tekintve, hogy a 27 tagország összesített hazai összterméke (GDP) mintegy 14 000 milliárd euró. Olaszország korábban elutasította, hogy a gazdaságösztönző alap visszafizetendő hiteleket tartalmazzon. Ezt az 500 milliárd eurót azonban nem kell visszafizetniük azoknak, akik felhasználják a pénzt. Emmanuel Macron kijelentette:

Vagyis a jelek szerint a kedvezményezettek ingyenpénzhez jutnának.

Orbán Viktor és Angela Merkel tárgyalt

Arról nincs információ, hogy az eurókötvény ügye érinti-e majd Magyarországot, és ha igen, akkor milyen mértékben. Annyi tudunk, hogy ma Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár videobeszélgetést folytattak, ám az erről kiadott közlemény nem említi, hogy érintették volna az eurókötvény témáját.

Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)