Etióp egyházi vezető: Hogy teheti meg Európa, hogy hátat fordít az évszázados keresztény örökségnek?

Hogyan teheti meg egy évszázados keresztény gyökerekkel rendelkező kontinens, hogy hátat fordít keresztény örökségének? – hangzott el a kérdés a Magyaroszágon vendégeskedő etiópiai egyházi vezetők által tartott előadáson, amelynek során szó esett arról is, hogy Etiópia hagyományosan segíti a menekülteket: a nyitott ajtó politikájának köszönhetően a 2018-as adatok szerint közel egymillió rászorulót fogadott be 19 országból. Mint hangsúlyozták, Etiópia fiataljai imádják a hazájukat, az ország számára azonban nagy kihívást jelent, hogy a fiatalok közül többen az elvándorlást, menekülést választják a szegénység és a tornyosuló, megoldhatatlannak tűnő kihívások elől. Az előadásokról szóló beszámolónk mellett a posztban a Hungary Helps etiópiai missziójáról készült videót is megtekinthetik.

Etióp egyházi méltóságok – Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, az Etióp Katolikus Egyház vezetője, Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház (EOTC) Gyermek- és Családügyi Szervezetének (CFAO) vezérigazgatója, valamint Girma Borishie Bati, a Mekane Yesus Etióp Evangéliumi Egyház (EECMY) Fejlesztési és Társadalmi Bizottságának (DASSC) igazgatója – látogattak a héten hazánkba, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keresztényüldözés-tematikájú előadásainak sorába illeszkedve beszéljenek országuk és a migráció viszonyáról.

Etiópia lakossága közel 110 millió fő, amelynek 60 százaléka keresztény, 35 százaléka pedig muszlim, akik körében egyre erősödik a radikalizmus. Az Open Doors keresztény emberi jogi civil szervezet szerint Etiópia a keresztényüldözés tekintetében legnagyobb veszélyben lévő 30 ország közé tartozik.

A migráció csillapításának szempontjából kiemelt szerep jut Etiópiának

A látogatás előzménye, amelyről portálunk is beszámolt, a Hungary Helps küldöttségének 2018. év végi, etiópiai missziója. A delegáció tagja, Azbej Tristan államtitkár személyesen látogatott el a „Könny és szomorúság” (Aine Mai) nevű menekülttáborba, amellyel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: 15 ezer menekült él ott, jelentős részük keresztény, vagy politikai menekült. Mint hangsúlyozta, az etiópiai kormány, az egyházak és a civil szervezetek minden erőfeszítése ellenére az emberhez méltó élet feltételei nem teljesülnek, ráadásul közel ezer, kísérő nélkül érkezett árva kisgyermek él a táborban, ahol az év több hónapjában nincs egészséges ivóvíz, és egyetlen orvos látja el a táborlakókat. Azbej Tristan portálunk érdeklődésére Etiópiával kapcsolatban elmondta, hogy az évtizedekkel korábbi éhinségek következtében az ország neve összekapcsolódott a szegénységgel, holott mára egy stabil, fejlődő és biztonságos országgá vált, amelynek életszínvonala, szociális és egészségügyi ellátórendszere az afrikai átlagot hozza. Az államtitkár úgy vélte, a migráció csillapítása szempontjából is fontos ország Etiópia, mivel Kelet-Afrika az Európába irányuló migráció egyik fő forrása; ehhez képest az ország a régióban befogadja a Dél-Szudánból, Szudánból, Szomáliából, Eritreából érkező keresztény és nem keresztény menekülteket. Az etiópiai keresztény egyházi vezetők a magyar misszió 2018-as látogatása alkalmával tolmácsolt meghívásnak eleget téve látogattak hazánkba, hogy tanúságtevő előadások keretében beszéljenek Szomália jelenéről és jövőjéről, valamint a migráció és az iszlám szélsőségesek okozta problémákról.

Fájóan kevés nemzetközi szervezet és kormány foglalkozik a migráció forrásrégióival

Azbej Tristan a hétfői konferencia előtt tartott köszöntő beszédében arról beszélt, hogy miközben a Nyugat hatalmas összegeket fordít a migránsok integrálására, fájóan kevés nemzetközi szervezet és kormány foglalkozik a migráció forrásrégióival. Mint hangsúlyozta, “nyilvánvaló ostobaságot tükröz” az a szemlélet, amely tíz Afrikában újjáépíthető otthon, vagy teljes régiók ivóvíz-ellátásának finanszírozása helyett egy család európai integrálására fordítja az összeget. Az államtitkár kiemelte: a magyar kormány a migráció menedzselése helyett a migráció megelőzését tekinti az emberségesebb megoldásnak; az emberi méltósághoz és az élethez való jogot mindenkinek az otthonában kell biztosítani. A menekülttábor nevére utalva Azbej Tristan hozzátette: a végső szó mégsem a könny és szomorúság kell legyen; helyette azt az életörömöt és az Istenbe vetett bizalmat kell felismerni, amelyet az etiópiai keresztény segélyszervezetek önkéntesei képviselnek.

Hogyan engedheti meg magának Európa…

Demerew Souraphiel bíboros, az Etióp Katolikus Egyház vezetője előadásában elöljáróban felidézte: II. János Pál pápa az Európai Parlamentben elhangzott beszédében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Európai Unió alkotmányában az Istenre való hivatkozás is szerepeljen, és amely javaslatot végül elutasították. A bíboros föltette a kérdést:

hogyan teheti meg egy évszázados keresztény gyökerekkel rendelkező kontinens, hogy hátat fordítson ennek az örökségnek?

Úgy vélte, az unióban ez egy máig is égető kérdés. Etiópiára térve elmondta: Nigéria után a második legnépesebb ország Etiópia, népességének 55 százaléka fiatal. Kiemelte: országa számára jelenleg éppen az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy megtartsák azokat a fiatalokat, akik természetükből adódóan szeretnének nagyot álmodni, változtatni életmódjukon. Úgy vélte: bár Etiópia fiataljai imádják a hazájukat, egy olyan országból, ahol nem természetes, ha a csapból víz folyik, többen a menekülést választják a szegénység és a tornyosuló, megoldhatatlannak tűnő kihívások elől. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Etiópiában jelenleg béke van, és emiatt a nagyfokú szegénység ellenére gyorsan fejlődik a gazdaság. Az egyház szerepével kapcsolatban kiemelte: a nevelésre és a család fontosságának tudatosítására helyezik a hangsúlyt.

Etiópia tizenkilenc országból fogad be menekülteket

Az árván maradt gyermekek segítéséről, az ortodox egyház szerepéről és az iszlám fundamentalizmusról is beszélt Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház (EOTC) Gyermek- és Családügyi Szervezetének (CFAO) vezérigazgatója előadásában. Mint elöljáróban elmondta, Etiópia hagyományosan segíti a menekülteket; a nyitott ajtó politikájának köszönhetően a 2018-as adatok szerint közel egymillió rászorulót fogadott be 19 országból. Hozzátette: Etiópiában emellett további kihívást jelent a mintegy hárommillió belső menekült ellátása is, akik vallási konfliktusok, árvizek vagy aszály következtében kényszerülnek elhagyni otthonaikat. Demissie elmondta, hogy az ivóvíz-ellátottság különösen nagy problémát jelent; előfordul, hogy lányok és asszonyok egész napokat gyalogolnak a vízért, többen közülük pedig szexuális erőszak áldozataivá válnak. A menekülttáborokról szólva elmondta: a sok, kísérő nélkül érkező árva ellátásában komoly gondokat jelent a szárazság, az infrastruktúra hiánya, amelynek köszönhetően olyan betegségek ütik fel rendszeresen a fejüket, mint a malária. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az országot sújtó migrációs nyomáson enyhíteni fognak azok a 2019-ben elfogadott rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a munkavállalást, a jogi dokumentumok kiadását és a bankszámla-nyitást is a menekültek számára.

Az ortodox egyházi vezető arról is beszélt, hogy a keresztény többségű országban is tapasztalható az iszlám fundamentalizmus térnyerése, amelynek célja a saríajogon alapuló kormány felállítása. Az üldözött iszlám hangoztatásának égisze alatt rendszeresek az illegális mecsetépítések, az imámok hangosbemondón prédikálnak, a szélsőséges iszlám tanait hangoztatva. Samson Bekele Demissie úgy vélte, hogy az oktatásban kell folyamatosan képviselni a békés együttélés filozófiáját, és a kormányzat segítségével kell fenntartani a stabilitást és a békét.

A vendéglátóknak is kell a segítség

A konferencián harmadikként felszólaló Girma Borishie Bati, a Mekane Yesus Etióp Evangéliumi Egyház (EECMY) Fejlesztési és Társadalmi Bizottságának (DASSC) igazgatója arról beszélt, hogy miközben a keresztények érdekérvényesítő képessége csökken, a politikai színfalak mögött a szélsőségesek egyre nagyobb befolyásra törnek, kormányzati hatalomra akarnak jutni. Egyre elterjedtebb a templomok felgyújtása, a fosztogatás, az emberek megalázása kereszténységük miatt. Úgy vélte: az élesedő helyzetben a keresztény egyházak jobb együttműködésére lenne szükség, különösen azért, mivel leginkább rájuk hárul a nagyszámú menekült testi és lelki gondozása. Kiemelte: vitathatatlan, hogy a keresztény egyházak fejtik ki a legnagyobb erőfeszítést a menekültek érdekében, ez azonban nem folyhat a végtelenségig, ha a vendéglátó közösség nem kap segítséget.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő a konferencián tartott beszédében hangsúlyozta: a legfőbb kihívás megértetni az Európai Unióval, hogy helytelen úton halad, ha a neutralitás, a semlegesség jegyében folyamatosan megpróbálják az egyházak szerepét megszüntetni, figyelmen kívül hagyni. Mint hangsúlyozta, vallás nélkül Afrika nem létezhet, az egyházak pedig megbízhatóbb, hitelesebb partnerek az újjáépítésben és a segélyezésben, mint az egyes országok gyenge kormányai. A politikus kiemelte: téves az a szemléletmód is, amely a migráció kérdését igyekszik elválasztani a fejlesztéspolitikától. Hölvényi György hozzátette: az Európai Uniónak olyan Marshall-tervet kell kidolgoznia, amely megállítja a migrációt, és a szülőföldjükön segíti a rászorulókat a boldogulásban.

Fotó: MTI

Azt szeretnék, hogy a fiatalok hazájukban boldoguljanak

Az egyházi vezetőket Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a Karmelita kolostorban, ahol a migráció Európára és Afrikára gyakorolt hatásairól, valamint a keresztényüldözésről folytattak eszmecserét. Az elöljárók megerősítették, hogy egyházaik ellenzik a kivándorlást az afrikai országokból; azt szeretnék, hogy a fiatalok hazájukban boldoguljanak. Mint fogalmaztak:

a szülőföldjüket elhagyók kiszolgáltatottakká, embercsempészek “játékszereivé” válnak.

Elismeréssel szóltak ugyanakkor arról, hogy Magyarország számos etiópiai fiatalnak biztosított ösztöndíjat, akik tanulmányaik befejezése után hazatértek, hogy szolgálják országukat, továbbá köszönetet mondtak, hogy a magyar kormány anyagilag támogatja egy etiópiai menekülttábor és egy szegénykórház fejlesztését. A megbeszélésen egyetértettek, hogy Európának törekednie kellene arra, hogy hű maradjon keresztény örökségéhez.

A Nyugatnak nem szabadna szégyellnie kereszténynek lenni, akár válságok idején, akár jobb időkben

– hangzott el.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI