Román félelmek Erdélyben, tiszás kamuk hazánkban
A mai Karanténvlogban igyekeztünk kitekinteni egy kicsit a tiszás slepp émelyítő világából, pedig megint megfutották a furkóság világcsúcsát. Ám Erdély és a románok újabb félelmei sem maradhattak ki.
Nagyon érzik a tiszások, hogy ez a hőbörgés kevés lesz ahhoz, hogy a kamuközvélemény-kutatásaik 134 százalákos előnyéből akár csak egy százalékot is valóra váltsanak. A hazugság mehet egy ideig, de a cukormázzal átitatott méreg egy idő után még az elszánt szektások torkát is kaparni kezdi. A kiadványaik, a merésznek szánt, ám szánalmas fenyegetéseik már lepattannak, mégis, teleszemetelik az étert. A vlog felvételekor pedig még nem is tudtuk, hogy Budapesten lesz a Putyin-Trump találkozó, amelyről Magyar Péter azt mondta, hogy tulajdonképpen neki köszönhető, mert korábban felvetette már. A bajok tehát óriásiak, az agresszió növekszik, az agysejtek azonban tovább csökkennek. Azonban kicsit kitekintünk az országhatárokon túlra, hiszen Erdélyben ismét ribillió van Orbán Viktor nótázása miatt.
Erdélyben egy nóta is revizionizmus
A magyar miniszterelnök ugyanis egy olyan nótát énekelt egy pohár bor kíséretében néhány politikustársával, amelyben szerepel a következő részlet: „nem megyünk mi innen el” . Ezt a románok úgy értelmezték, hogy a magyarok vissza akarják foglalni Erdélyt. A román komplexus ismét határokat dönt, érzik ők, hogy mennyire nincs történelmi közük Erdélyhez. A józanabb politikusok – és hangsúlyozom, ezek a józanabbak – nem ilyen vérmesek, ők nem tulajdonítanak ilyen mélységet ennek a nótának, egyikük ki is jelentette, hogy a magyarok ezzel a nótával elismerték, hogy nem ők voltak Erdélyben az elsők, mert a dalocska úgy folytatódik, hogy „addig míg a házigazda furkósbottal ki nem ver”. A házigazda tehát a románokat jelenti az ő olvasatukban és azt is hozzáteszik, hogy ne bántsa senki a magyarokat, mert különben ki dolgozna a földeken és ki csinálná az utakat. Micsoda urak lettek ezek a bocskorosok, igaz?
