Európa a végét járja – Az uniós bíróság úgy döntött, a közigazgatási szervek megtilthatják a vallási jelképek munkahelyi viselését

Tagállami közigazgatási szerv dönthet úgy, hogy megtiltja munkavállalói számára a vallási jelképek munkahelyi viselését – közölte ítéletében az Európai Unió Bírósága kedden.

Az ügy előzménye, hogy a belgiumi Ans önkormányzata egyik női munkavállalójának – aki munkáját ügyfeleivel való érintkezés nélkül látja el – megtiltotta, hogy munkahelyén iszlám fejkendőt viseljen. Ezt követően az önkormányzat módosította a munkaügyi szabályzatát, és arra kötelezte munkavállalóit, hogy tartsák tiszteletben a semlegesség elvét: a hittérítés semmilyen formája sem megengedett, és az ideológiai vagy vallási hovatartozásra utaló látható jelképek viselése minden munkavállaló számára tilos.

Az érintett annak megállapítását kérte, hogy sérült-e a vallásszabadsághoz való joga, illetve hátrányos megkülönböztetés érte-e

– tájékoztattak. A luxembourgi székhelyű EU-bíróság ítéletében azt írta: minden tagállam és minden, az államinál alacsonyabb szintű szerv a hatásköre keretein belül, illetve saját konkrét körülményeitől függően mérlegelési mozgástérrel rendelkezik az általa a munkahelyen előmozdítani kívánt közszolgáltatás semlegességének kialakítása során.

A teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében a közigazgatási szerv megtilthatja a filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló bármely jelkép munkahelyen történő látható viselését. Egy ilyen szabály nem hátrányosan megkülönböztető, ha azt általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazzák a teljes személyi állományra vonatkozóan, és azt a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák

– húzták alá.

A szigorú semlegesség politikája tehát, amelyet valamely közigazgatási szerv a saját munkavállalói számára egy teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében ír elő, jogszerű cél által igazoltnak tekinthető

– írták. Igazolt ugyanakkor az olyan politika kialakítása is, amely általánosan és különbségtétel nélkül engedélyezi valamely meggyőződés, többek között a filozófiai vagy vallási meggyőződés látható jelképeinek viselését, az ügyfelekkel való kapcsolattartás esetén is, és jogszerű az ilyen jelképek viselésének az ilyen kapcsolattartással járó helyzetekre korlátozódó tilalma is.

A nemzeti bíróságok feladata, hogy megvizsgálják az említett követelményeknek való megfelelést

– tették hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen