„Európa vakbele”: támadó bírálatözön Magyarországra

Az egy évvel korábbinál intenzívebb, de kritikusabb nemzetközi médiafigyelmet kapott tavaly Magyarország; a növekedés magyarázata a bevándorlási válság volt, erre mutat, hogy a tudósítások kétharmada 2015 második felében látott napvilágot – elemezte a Nézőpont Intézet 14 ország 99 orgánumának cikkeit. Nem volt egyszerű dolga a külügy vezetőjének sem – vélhetőleg azért meglepődött az „Európa vakbele” kifejezésen – az elmúlt időszakban, nem csak a sajtóban, de a külpolitikai színtéren is szokásossá vált a folyamatos bírálat és kritika, amely azonban jól láthatóan politikai célok miatt fogalmazódik meg.

Tavalyelőtt 7462, tavaly 12 503 cikk foglalkozott a vizsgált orgánumokban Magyarországgal. A kedvező hangvételű írások aránya továbbra is 4 százalék, a semlegeseké 71-ről 66, a kedvezőtleneké 25-ről 30 százalékra változott; utóbbiak 46 százalékát a bevándorlással kapcsolatos cikkek adták. A cikkek hangvétele ismerős, azonban célszerűnek láttuk, hogy konkrétan is idézzünk a politikai támadásokból.

Bírálat, amiből mások is kapnak?

„A kormány megsérti az emberi jogokat, nem tartja be a törvényeket és megszegi a nemzetközi jogot is.”

Bírálta a kormányt az Amnesty. Aki a kormány tagjaként

“ilyen mértékben megkérdőjelezi az alapvető játékszabályokat és nevetségesnek, valamint jelentéktelennek bélyegzi azokat, az magát a jogállamiságot vonja kétségbe”.

Már várjuk, hogy a magyar külügy majd helyreigazítja a megszólalót,

ám az ismert szólamok ezúttal nem nekünk, hanem az osztrák kormánynak szóltak. A szinte szó szerint megismétlődő bírálatok hallatán az osztrák belügyminiszter utasította vissza a vádakat.

Szijjártó se pihenhet

Magyarországon ilyet nem először láttak, sőt, a magyar külügyminiszternek mára 2015. augusztus 30-a és 2016. február 26-e, tehát durván 7 hónap, tehát körülbelül 210 nap alatt 49-szer kellett reagálnia vezető európai politikusok Magyarországot illető nyilatkozatai miatt.
Vagyis átlagosan az elmúlt több, mint fél évben négynaponta hangoztak el súlyos bírálatok Magyarországgal kapcsolatban. Ezek között épp a mostanra szintén össztűz alá került Faymann kancellár a fasizmust, Európa legsötétebb korszakát emlegette a magyar intézkedésekkel kapcsolatban, ám ez történt Victor Ponta – azóta megbukott román kormányfő – emlékezetes nyilatkozatában és az olasz szociálliberális EP képviselő Pitella is bedobta a fasizmuskártyát.

Európa vakbele

Magyarország kapott hideget-meleget, ám igazán „költői” bírálatot Aurescu, volt román külügyminiszter – Victor Ponta kormányából – fogalmazott meg, amikor is az „Európa vakbele” megtisztelő kategóriát kapta meg tőle Magyarország.

Hazánkat 20 alkalommal kritizálták az alapján, hogy nem megfelelően bánunk az illegális bevándorlókkal és 8 alkalommal bírálták a kerítés miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter 49-szer magyarázta el a bírálóknak, hogy a magyar intézkedések teljes mértékben összhangban vannak a nemzetközi és a magyar szabályozással. A magyar külügyminiszter mindig felhívta a kritizálók figyelmét arra, hogy vannak érvényben lévő európai előírások, ilyen a schengeni határok védelme, Magyarország a schengeni határ megvédésével az európai előírásokból fakadó feladatát teljesíti.

Szijjártó arra is mindig felhívta a figyelmet, hogy az az álláspont, amit a Magyarországot bírálók képviselnek, növeli a terrorveszélyt, és csökkenti a közbiztonságot. Valamint a magyar miniszter mindig javaslatot tett arra nézve, hogy Európa külső határait meg kell védeni, és ezzel párhuzamosan a bajban lévőknek a válságrégiókban kell segíteni, hogy a konfliktus lezárása után folytatni tudják az életüket a szülőföldjükön.

A nyilatkozatháború azóta se szünetel

Szijjártó legutóbb Macedónia kapcsán kellett, hogy megszólaljon, mint mondta: nagyra becsülik Macedónia erőfeszítéseit a bevándorlási nyomás csökkentésére, és képmutató az a magatartás, amely úgy állítja be a helyzetet, mintha a macedón rendőrség “megtámadta volna az ártatlan menekülteket”.