Európában a kisebbségek másodosztályú állampolgárok

Az egyenlőséget hirdető Európa kisebbségei másodosztályú állampolgárokká váltak, az eredeti európai értékeket fölváltotta a piacgazdaság érdekeinek hajszolása – összegezhető  az európai kisebbségi törekvések képviselőinek részvételével Tusványoson megtartott kerekasztal beszélgetés. Többek közt katalán, flamand, breton és dél-tiroli képviselők mutatták be a kisebbségi önrendelkezésért folytatott küzdelem hétköznapjait. 

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestiSrácok.hu

Három párt, két nemzeti tanács, két autonómiatervezet – számtalan különböző álláspontban kellene megegyeznie az erdélyi magyarságnak egy olyan ellenséges közegben, amelyben a román állam nem akarja a populista nacionalizmusnál magasabb szintre emelni a diskurzust. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az európai kisebbségi törekvésekről tartott kerekasztal beszélgetés bevezető gondolataként arról beszélt, az erdélyi autonómia-törekvéseknek mindig új lendületet ad a nemzetközi kitekintés. A kifáradás-élmény ugyanis mindig új erőre kap, hiába képes egy politikus mindig előrelépésről beszélni, ha a gyakorlatban szinte nem változik semmi. Sándor Krisztina szerint ezért is örömteli, hogy az EMNT felvételi kérelmét elfogadta a Európai Szabad Szövetség, amelynek képviseletében Günter Dauwen is részt vett a beszélgetésen.

Junkrenek nincs ideje a másodosztályú állampolgárokra

Günther Dauven az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance – EFA) elnökeként mutatta be a párszövetség munkáját. A kisebbségi törekvések és a szabad önrendelkezés képviselete érdekében 1981-ben megalapított szövetség jelenleg negyvenöt tagállami pártot tömörít, és kritikus tagja az Európai Néppártnak.

Dauven a katalán függetlenséget népszerűsítő kalapban és a skót autonómiatörekvéseket hirdető pólóban érkezett a beszélgetésre, és jelezte, a következő skóciai konferenciára az erdélyi autonómiát népszerűsítő felsőben megy majd. A párszövetség elnöke kifejtette, az Európai Unió létrejötte pillanatában a béke gondolatán alapult. A jelenkor Uniójában azonban az európai értékeket felváltották a privatizáció sekélyes érdekei, a bankok önös céljai. A neoliberális gazdaságpolitika foglyul ejtette az Unió politikusait.

Az unió megfeledkezett Európa népeiről

A párszövetség elnöke kifejtette, hogy az olyan nemzeti törekvések, mint például a székely zászló használatának kérdése süket fülekre talál Brüsszelben. Miközben a hasonló tárgyú megkereséseket azzal utasítják vissza, hogy ez tagállami hatáskörbe tartozik, Európa olyan nem megválasztott képviselői, mint például az Európai Központi bank vezetői szabadon felülírhatják a tagállamok döntéseit. Bár Európa alapértékként tekint az egyelőségre, másodosztályú állampolgárként kezeli a kisebbségben élőket. Dauwen szerint Európa azért is küzd belső válságokkal, mert az Európai Bizottság kihátrált Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének képviselete mögül. Az elnök felidézte Jean-Cloude Juncker, az Európai Bizottság elnökének válaszát az EFA által fölvetett kérdésre, miszerint a soknyelvű Európában nincs nyelvi biztos. Az elnök kijelentette, nincs ideje ilyesmivel foglalkozni.

Elég volt

Dauven szerint elfogadhatatlan, hogy Franciaország korlátozza Korzika kisebbségének önrendelkezését, hogy a baszkokról tudomást sem vesz Európa, vagy hogy Bukarest úgy húzza meg a közigazgatási határokat, hogy a magyar kisebbség területi egységét megossza. Mint az elnök hangsúlyozta, ebből a gyakorlatból elég volt. Ezt a folyamatot le kell állítani.   

A beszélgetésen Christian Kollmann, dél-tiroli kisebbség képviseletében arról beszélt, Olaszország nem adta fel asszimilciós politikáját, ennek tudható be, hogy a kezdetben hazafias értékeket képviselő Déli Tiroli Néppárt fokozatosan beolvadt az olasz közigazgatásba, és az általuk irányított korrupt intézményrendszer azt az üzenetet közvetíti, hogy Dél-Tirol már nem harcol az önrendelkezésért. Kollmann szerint árulkodó, hogy a régió elnöke kétszer akkora fizetést kap, mint az olasz miniszterelnök. Victor Gallou breton függetlenségi aktivista szerint a francia állam túl nagy és közömbös ahhoz, hogy egy központi irodából irányítsák. A bretonok jelenleg azért küzdenek, hogy egy régióba kapcsolják Bretagne-t.

A beszélgetésen részt vett még Tomas Jarecki lengyelországi kisebbségi képviselő, Marc Gafarot I Monjó katalán aktivista és Andrea Carteny történetkutató.