Pesti Srácok

Évek óta problémát okoztak a vízbetörések Parajdon, heves esőzések ezúttal a megsemmisülés szélére sodorták a sóbányát

Évek óta problémát okoztak a vízbetörések Parajdon, heves esőzések ezúttal a megsemmisülés szélére sodorták a sóbányát

Évek óta minden tavasszal problémát jelentett Parajdon a víz betörése a már Szent István korában is működő parajdi sóbányába. Idén a harminc éve nem látott mennyiségű csapadéknak köszönhetően az egész bányát elárasztotta a Korond-patak vize. A bánya és helyiek megélhetése is veszélybe került. Miközben a tragédiára válaszul az összefogás is megkezdődött a kárenyhítés érdekében, Böjte Csaba ferences szerzetes, aki árváival karácsonyonként a sóbányában tartotta hagyományos összejövetelüket, arról beszélt, felelősök helyett első körben a megoldásokat kell keresni, bízva a közösség erejében.

Már a tavalyi évben is problémát jelentett Parajdon a vízszivárgás, májusban egy hónapig zárva volt a sóbánya, amely csak június közepén nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Irina Muller, a román Országos Sóipari Társaság (Salrom) termelési igazgatója akkor úgy nyilatkozott a sajtónak, a kármentesítő és megelőző munkálatok során elterelték a Korond patakot, kialakítottak egy mesterséges csatornát, amely magas vízhozam esetén átveszi a víz egy részét. A beszivárgást ugyanis már ekkor is a patak megnövekedett vízhozama okozta, a Korond patak a sós medertalajt kimosva tört utat magának. Irina Muller kiemelte,

A Hargita megyei bányát 2023-ban is be kellett zárni néhány napra, miután talajvíz szivárgott a régi tárnákba, aminek hatására megnőtt a látogatható csarnokok levegőjének nedvességtartalma. Előző évben a nyári idényben szembesültek hasonló problémával, amelynek orvoslása két hónap kiesést eredményezett.

PestiSracok facebook image
A vízzel elöntött parajdi sóbánya bejárata 2025. május 28-án. Fotó: MTI/Veres Nándor

Májusban ismét veszélybe került a bánya

Idén május 6-án jelentette be a bánya vezetősége, hogy vízszivárgás miatt ismételten be kellett zárni az üzemet. Az újabb vízszivárgást a tavalyihoz hasonlóan a korábbi heves esőzések okozták. Első lépésben a tűzoltók nagy kapacitású szivattyúval próbálták kitermelni a vizet a bányából.

A tűzoltók gyors beavatkozását követő napokban újabb védőgátak építését kezdték meg Parajd és Alsósófalva között, amelyek elvileg lehetővé tették volna egy úgynevezett ellenőrzött elárasztási zóna létrehozását. A Hargita megyei tanács egy 32 millió forintnak megfelelő gyorssegélyt is megszavazott a Korond-patak ideiglenes mederrendezési munkálataira. Nyágrus László parajdi polgármester a gyorssegély kapcsán ekkor még bizakodóan nyilatkozott, kiemelve, hogy a sóbánya turisztikai része az összefogásnak köszönhetően nem károsodott, de a teljes biztonság érdekében sürgősen meg kell szüntetni a vízbefolyást. Akkor még úgy vélte,

Két héttel a bánya ideiglenes lezárása után Nyágrus László már arról beszélt, a megnövekedett vízhozam esetén indokolt lenne a bányát veszélyeztető Korond-patak medrének lebetonozása. Az időközben elvégzett munkálatokkal kapcsolatban kiemelte,

A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a parajdi sóbányába tör be 2025. május 28-án. Fotó: MTI/Veres Nándor

Ömlik a víz a bányába!

Öt nappal később, május 22-én érkezett a tragikus hír, hogy megsérült Korond-patak medrét védő geofólia és ömlik a víz a bányába, amely teljesen elöntheti a bányát. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Facebook-oldalán közzétett videójában számolt be arról,

Mint felhívták a figyelmet, a legrosszabb, hogy a szakemberek tehetetlenek a 30 éve nem látott óriási vízhozammal szemben. Ebben a helyzetben csak a víz levonulta után lehet érdemben cselekedni, azaz a várakozáson túl jelenleg semmit nem tudnak tenni.

Hargita megyében jelenleg is árvízkészültség van, miután az utóbbi napok esőzései nyomán több patak vízhozama is megnövekedett. A víz tehát nemcsak Parajdon, de a környék más településein is komoly gondot okot.

Az utolsó gát is megadta magát

Csütörtökön jelentették be végül, hogy fel kellett adni a védekezést Parajdon, nem sikerült megóvni a Telegdy-bányát. Bár a bányavállalat az utóbbit napokban két szigetelőgát emelésével próbálta védeni az a bányát a víztől, nem jártak sikerrel. Délelőtt 10 óra 52 perckor az utolsó védőgát is megadta magát a ránehezedő nyomásnak. Nyágrus László polgármester ekkor arról számolt be,

A bányavállalat hangsúlyozta: folytatni kívánja a kitermelést Parajdon, és legrövidebb időn belül újra akarja nyitni a bánya termelési és turisztikai részlegét. Nyágrus László az Agerpresnek úgy fogalmazott, a drámai a helyzet súlyosan kihat a helyi gazdaságra, és több száz munkahely került veszélybe, valamint a sóbányára alapozott helyi turizmus is, melynek fenntartásához új megoldásokra lesz szükség.

A parajdi sóbányát tulajdonló Salrom Rt munkatársai vizsgálják a korábbi víznyelőket a sóbányák közelében 2025. május 28-án. Fotó: MTI/Veres Nándor

Utóbb kiderült, mit kellett volna csinálni

Az Agerpres helyszíni beszámolója szerint a bánya turisztikai részlegének víz alá kerülése után több tucat parajdi lakos – többségük panzió- és étterem tulajdonos – tiltakozott a létesítmény bejárata előtt. Azt kifogásolták, hogy a bányát üzemeltető Országos Sóipari Társaság nem orvosolta időben a vízbeszivárgás okozta problémát, amelyről évek óta tudtak. Sebestyén József termelési igazgató próbálta megmagyarázni a helyzetet, de nem hagyták szóhoz jutni, és a lemondását kérték.

Időközben Petres Sándor Hargita megyei prefektus arról számot be, hogy a megyei katasztrófavédelmi bizottság határozatban összesítette az ár levonulása utánra a sóbánya biztonságossá tételéhez szükséges sürgősségi munkálatokat. Ezeket érintettekként a bányát működtető Országos Sóipari Társaságnak és a Román Vízügyi Hatóságnak kell elvégezni. A határozat szerint a hasonló kritikus helyzetek elkerülésére egy víztározót kell építeni, amely felfogja a patak megnövekedett vízhozamát, és újabb vízelvezető csatorna építésére is szükség van, mivel az eddigi munkálatok helyszíne már nem biztonságos.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várja a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ami segíti a relaxációt, a szervezet regenerálódását, és számos egészségügyi panaszra is javallott.

Megindult az összefogás is a bajban

Az egyre súlyosbodó helyzet miatt az összefogás is megindult a kárenyhítés érdekében. Orbán Viktor telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és biztosította, hogy a Székelyföld számíthat Magyarország és a kormány minden gyakorlati segítségére. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az aktuális Kormányinfón megerősítette, a magyar kormány partner nemcsak a károk mérséklésében, hanem a korábbi állapotot helyreállítása terén is.

Az Ökumenikus Segélyszervezet szolidaritási akciót hirdetett Parajdért. Mint közleményükben felhívták a figyelmet, az erős esőzések hatására az egész régióban patakok és folyók léptek ki a medrükből, azért az óriási károk több települést is érintettek.

A segélyszervezet felhívásához csatlakozók a www.segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon "Parajd" megjelöléssel fejezhetik ki szolidaritásukat a katasztrófa károsultjaival.

Csütörtökön a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) humanitárius segélyszállítmánya is útnak indult. A csoport vízszivattyúkkal indult útnak a romániai Kovászna megyében található Nagyborosnyóra, hogy az árvíz elleni védekezésben segítsék a határon túli közösséget, és támogassák a kitelepített családok élelmezését. Az önkéntes csapatot követi az MRSZ Kutató-Mentőcsapata is, akik felszerelésükkel szakmai segítséget nyújthatnak a mentésben és kárenyhítésben egyaránt.

Az erdélyi árvízhelyzet miatt országos adománygyűjtést hirdetett a Magyar Református Szeretetszolgálat is. Az adománygyűjtés támogatható a 1358-as adományvonal hívásával, a www.adomany.jobbadni.hu weboldalon keresztül, valamint banki átutalással.

A csendőrség által lezárt Só-szoros Parajd felőli bejárata Fotó: MTI/Veres Nándor

A rosszban is meglátni a jót és bizakodni

A tragédia nyomán a felelősök kérdése is felmerült, többek között a környékben tapasztalt tarvágásokra hárítva a nagy mennyiségű árvíz megjelenését. Mint utaltunk rá, helyi tiltakozók a bányavállalat tétlenségének tudják be a bánya ellehetetlenülését. Böjte Csaba ferences szerzetes arra hívta fel a figyelmet,

Mint kiemelte,

Megjegyezte,

Szólt arról is, minden rosszban van jó is, hiszen sokan azt mondják, ha nem nyelte volna el a bánya a vizet, akkor lehet, hogy a falut vitte volna el az áradás.

Forrás/vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!