Pesti Srácok

Az ezüst is szépen csillog! - Siklósi Gergely második lett férfi párbajtőrben!

Az ezüst is szépen csillog! - Siklósi Gergely második lett férfi párbajtőrben!

A mai nap magyar hőse, Siklósi Gergely ezüstérmet nyert a férfi párbajtőrözők egyéni versenyében a tokiói olimpián. A döntőben a francia Cannone ellen 15:10-re kikapott, ám szereplésére és második helyezésére méltán lehet büszke!

Fantasztikus egész napos teljesítménye okán olimpiai döntőt vívhatott Siklósi Gergely a férfi párbajtőr egyéni versenyben Tokióban. Ellenfele Romain Cannone lett, aki Siklósihoz hasonlóan meglehetősen sima győzelmekkel jutott el a fináléba. Az elődöntőben ugyanúgy 15:10-re győzte le ukrán riválisát, ahogyan Siklósi is az olasz ellenfelét. A tiszteletet tehát mindenképpen meg kellett adni a francia vívónak is, de a szívünk Siklósi győzelmét remélte.

Siklósi Gergely a teljesítményével és az ezüstérmével nagy örömet okozott a magyar sportbarátoknak! Fotó: MTI/AP/Hasan Ammar
Siklósi Gergely a teljesítményével és az ezüstérmével nagy örömet okozott a magyar sportbarátoknak! Fotó: MTI/AP/Hasan Ammar

Az időmérő meghibásodása miatt több perces késéssel indult az asszó. A francia vívó két gyors találattal előnyhöz jutott, amit az első harmad végéig szerencsére két gyönyörű egylámpás találattal Siklósi ki tudott egyenlíteni (4:4). A második harmad együttes találattal indult, majd Siklósi tusa után először az asszó során már a mi fiunk vezetett (6:5). Cannone vitatott tussal egyenlített, majd a vezetést is sikerült visszavennie (6:7). Ennek a harmadnak a második fele a franciáé volt, zsinórban négy tussal elhúzott (8:12). A pihenő előtti együttes sem nekünk kedvezett ebben a helyzetben, mert az utolsó harmadra úgy ment vissza a pástra Siklósi, hogy tudta: nem kaphat tust, mert azzal a francia vívó megnyeri az asszót.

PestiSracok facebook image

A harmadik harmad elején Siklósi egylámpás tussal kezdett, ám sajnos a következő tust Cannone vitte be, így 15:10-re megnyerte a párharcot és így az olimpiai aranyérmet is. Siklósi Gergely azonban minden dicséretet megérdemel. Egész nap káprázatosan teljesített, nagyszerűen vívott és megszerezte a magyar olimpiai csapat második érmét az idei olimpián.

Elkeseredésre nincs ok! Siklósi Gergely 23 évesen - világbajnoki címvédőként - immáron olimpiai ezüstérmesnek is mondhatja magát. Nem kérdés: rengeteg örömet okoz majd még a magyar sportszeretőknek!

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.