Nem találtunk ellenszert az osztrákok támadójátékára, így odalett a veretlenség! – Férfi kézilabda Európa-bajnokság: Magyarország–Ausztria 29–30 (17–17)

A „sógorok” továbbjutása igazi meglepetése az idei Eb-nek, egyben kézzelfogható jele is annak, hogy immáron a férfi kézilabdában is kezd jelentősen kiegyenlítődni a mezőny, egyre kisebbek a különbségek a csapatok között. Ezt tapasztalhattuk mi is, saját csoportunkban, amelyben nüanszok döntöttek a legtöbb találkozón. Igaz, a pontveszteség nélküli szereplés éppen ezért még nagyobb fegyverténynek tekinthető. A feladat ma az volt, hogy sikerüljön átmenteni az Izland ellen mutatott, szenzációs játékot, és megnyerjük ezt a roppant fontos mérkőzést.

Első félidő

Az első pillanattól fogva igazolták a fehér mezben játszó osztrákok, hogy miért is jutottak el a kontinensviadal középdöntőjéig, megilletődöttség nélkül játszottak. Szerencsére Ancsin nagyszerű átlövéseivel mi is jól kezdtük a meccset, így, ha elhúzni nem is tudtunk, az előny azért folyamatosan nálunk volt. Feltűnt, hogy a rendkívüli Bundesliga-múlttal rendelkező Robert Weber 38 éves létére milyen jól teljesít, de jó teljesítményből nálunk se volt hiány. Különösen Rosta volt elemében, rendre megjátszható volt, és egy kivételével valamennyi lehetőségét gólra is váltotta a beállós. Szerkezeti váltást hozott az osztrák időkérés, állandó hét a hatot kezdtek el játszani, és ez meg is hozta az eredményét: a 24. percre váratlanul utolértek bennünket (13-13). Négygólos vezetésünk leolvadása azért is volt fájó, mert emberelőnyben 0-2-vel zártunk, és így lett egyenlő. Bodó aztán egy pokoli erejű átlövéssel ismét vezetést szerzett nekünk. A félidő utolsó percei döntően Bodó és Weber gólpárbajáról szóltak, a kulcsmomentum azonban mégis Palasics nevéhez fűződött, aki ajtó-ablak helyzetben védett egy nagyon fontos labdát, igaz, ez sem volt elég ahhoz, hogy előnnyel vonulhassunk pihenni, mert a lefújás előtt nem sokkal a sógorok egyenlíteni tudtak (17-17), így minden kezdődhetett elölről.

Második félidő

A második félidőt is mi kezdtük jobban, a frissiben beállt Máthé Dominik az első hibás kísérlete után rögvest betalált. Az osztrákok által rendkívül eredményesen játszott hét a hat elleni támadójátékot távoli lövésekkel, üres kapus gólokkal igyekeztünk orvosolni. Hol sikeresen – például Lékai esetében –, hol kevésbé, mint Máthé Dominik lövésénél. Az osztrákok egész egyszerűen nem hagyták lerázni magukat, sőt, a 43. perc elején – először a mérkőzés során – Tobias Wagner révén a vezetést is megszerezték (22-23). A következő percben – egy újabb osztrák gól után – Chema Rodriguez kapust cserélt, Bartucz érkezett Palasics helyére az utolsó negyedórára.

A 48. percben gyors egymásutánban a második kérdéses szituációban ítéltek Bánhidi Bence ellen, jogos volt kispadunk felháborodása. Ugyanakkor nemcsak a játékvezetők tehettek arról, hogy az osztrákok vezettek, hanem Möstl, a „sógorok” kapusa is, aki extázisban kezdett el védeni, Bánhidi és Bodó közeli löketét is nagy bravúrral védte. Szerencsére Bartucz is káprázatos bravúrral védte Wagner lövését, így kettővel nem tudtak meglógni a fehér mezesek. Hutecek hatodik találatával ismét ők vezettek (25-26), ám a fiatal Imre Bence gyönyörű gólt lőtt a jobb szélről, ráadásul Frimmel ki is állt két percre. Az előnyünk csupán egy gólváltást hozott, így maradt a döntetlen, amikor már belül voltunk az utolsó öt percen. Az 58. percben labdaszerzés után Bóka szerzett lerohanásból gólt, ismét vezettünk (28-27), Mahr azonban egyenlített, majd Máthé hibája után Bilyk vezetést szerzett az osztrákoknak. Chema időkérése után Fazekas azonnal betalált, majd osztrák kiállítás következett, így az utolsó percre emberelőnybe kerültünk. Sajnos azonban hátrányból is eredményes volt Ausztria, megszerezték a vezetést, és nekünk már csak egy időn túli szabaddobás maradt, amit Máthé Dominik nem tudott belőni (29-30).

Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt