Több hónapos átfogó egyeztetést követően a kormány 2023. június 6-án benyújtja az Országgyűlésnek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét – olvasható a Belügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A tárca szerint a törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését. Utóbbi kapcsán kiemelik: régen elkezdődhetett volna a béremelési folyamat, ha az olyan, 5–6 milliós havi fizetésért dolgozó baloldali politikusok, mint Cseh Katalin, Ujhelyi István, Dobrev Klára vagy Donáth Anna nem lobbiznának a hazánknak járó uniós források kifizetése ellen.
A tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5–6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, és így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek
– olvasható a Belügyminisztérium keddi közleményében, amelyben a tárca ismételten hangsúlyozta: az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.
Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet
– emeli ki a közlemény. A tárca ismertette továbbá, hogy a javaslat benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott törvénytervezet elkészítését több hónapig tartó egyeztetés, és három, a pedagógusokkal, valamint egy, a szülőkkel folytatott online konzultáció előzte meg.
Összesen húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadtuk
– írják. A tárcával való egyeztetéseken – a baloldali pártok kritikájával ellentétben – számos szakmai és civil szervezet részt vett, így a minisztérium egyeztetéseket folytatott
- a Nemzeti Pedagógus Karral;
- a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal;
- az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal,
- a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolákkal;
- a Klebelsberg Központtal és a tankerületekkel;
- a Nagycsaládosok Országos Egyesületével;
- a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal;
- a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével;
- az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével,
- a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel.
Emellett a tárca közlése szerint a törvényjavaslat véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is.
Miután a törvénytervezetet a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, amelyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek”, érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő
– idézi fel a Belügyminisztérium közleményében a pártokkal való egyeztetés folyamatát. Hozzátették: a baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg.
Jelentős béremelésre készül a minisztérium, a baloldal azonban Brüsszelben gáncsolja a megállapodást
A Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett
– emelik ki.
Közismert: a kormány 2023. januárjától 10%-os pedagógusbér-emelést előlegezett meg, amelynek feltétele, hogy Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat. Ezt követően a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet, amelynek köszönhetően a kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezt a megállapodást gáncsolják azok a baloldali politikusok, akik 5–6 milliós havi fizetésért kampányolnak a hazánknak járó uniós források ellen. Ennek egyik élharcosa Cseh Katalin, aki a Magyarországról szóló újabb lejárató jelentésben is közreműködött, és akinek családi cégei mindeközben uniós forrásokkal való visszaéléssel kerültek gyanúba.
Cseh Katalin képességei teljes birtokában egy földre esett tárgyat keres. Vagy a guruló dollárokat, eurókat, amelyek brüsszeli szolgálataiért járnak
Itt vannak a béremelés és az új életpályamodell részletei
A Belügyminisztérium közleményéből az is kiderül, hogy aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. A tárca ismertette: amíg jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított az érintett. Kiemelik továbbá, hogy a pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, amelyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet.
Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap
– írja a tárca közleménye. A helyettesítési rend kapcsán ismertetik továbbá, hogy a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra; a javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor. Hozzáteszik, hogy az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti.
Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen
– írja a tárca a pedagógusok munkaeszközeinek megfigyelésére vonatkozó passzus kapcsán.
A törvényjavaslat vitája ezután az Országgyűlésben folytatódik.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS